A sz�pm�v�szetek megalapoz�sa �s k�l�nb�z� fajt�inak
meggy�kerez�se olyan id�kre megy vissza, amelyek a mi�nkt�l
nagym�rt�kben k�l�nb�ztek, s olyan emberekre, akiknek a dolgok �s
viszonyok f�l�tti hatalma a mi�nkhez k�pest eleny�sz� volt. Az az
�mulatba
ejt� fejl�d�s viszont, amely az eszk�zeink alkalmazkod�k�pess�ge �s
pontoss�ga ter�n tapasztalhat�, a k�zelj�v�ben a sz�ps�g antik ipar�nak
nagym�rv� v�ltoz�s�t helyezi kil�t�sba. Minden m�v�szetnek megvan az a
fizikai r�sze, amit m�r nem lehet �gy szeml�lni �s t�rgyalni, mint
kor�bban, ami m�r nem vonhatja ki mag�t a mai tudom�ny �s a mai
gyakorlat hat�sai al�l. H�sz �v �ta sem a t�r, sem az id�, sem az anyag
nem
ugyanaz, ami kor�bban volt. Fel kell k�sz�ln�nk r�, hogy ezek a nagy
�jdons�gok a m�v�szetek technik�j�t mindenest�l �talak�tj�k, ez�ltal
befoly�solj�k mag�t az invenci�t, s meglehet, hogy v�g�l a m�v�szet
fogalma is a legvar�zslatosabb v�ltoz�son esik �t.
( Paul Val�ry: Pièces sur l'art. P�rizs (�v n�lk�l), p. 103, 104 ("La conquête de l'ubiqit�") )
A kapitalista termel�si m�d
m�g csak kialakul�ban volt, amikor Marx belefogott az elemz�s�be. Marx
�gy alak�totta vizsg�latait, hogy azok prognosztikus �rt�kre tettek
szert. A
kapitalista termel�st meghat�roz� alapvet� viszonyokig ment vissza, s
ezek bemutat�sa nyom�n kirajzol�dott mindaz, ami a kapitalizmusr�l a
k�s�bbiekben m�g felt�telezhet�. Az elemz�sb�l kider�lt, hogy nem csup�n
a prolet�rok egyre fokoz�d� kizs�km�nyol�sa felt�telezhet�, hanem az
is, hogy e termel�si m�d v�g�l l�trehozza azokat a felt�teleket, amelyek
lehet�v� teszik �nmaga megsz�ntet�s�t.
A fel�p�tm�ny �talakul�sa, amely az alap�n�l
sokkal lassabban zajlik, t�bb mint f�l �vsz�zadot ig�nyelt ahhoz, hogy a
kult�ra
valamennyi ter�let�n �rv�nyre juttassa a termel�s felt�teleiben
bek�vetkezett v�ltoz�st. Az, hogy ez milyen form�ban t�rt�nt, csak
manaps�g
�llap�that� meg. Ezekkel a meg�llap�t�sokkal szemben jogosan mer�lnek
fel bizonyos prognosztikus ig�nyek. Ezeknek az ig�nyeknek els�sorban
nem a prolet�ri�tus hatalom�tv�tel�t k�vet� m�v�szet�r�l sz�l� t�zisek
felelnek meg – nem sz�lva az oszt�ly n�lk�li t�rsadalom m�v�szet�r�l -,
hanem sokkal ink�bb azok, melyek a m�v�szetnek a jelenlegi termel�si
viszonyok k�zt v�gbemen� fejl�d�si tendenci�it mutatj�k ki. Ezek
dialektik�ja a fel�p�tm�nyben nem kev�sb� felt�n�, mint a gazdas�gban.
Helytelen lenne teh�t lebecs�lni az effajta t�zisek �t�k�pess�g�t.
F�lres�p�rnek sz�mos �t�r�k�tett fogalmat, mint alkot�s �s zsenialit�s,
�r�k �rt�k �s titok. Olyan fogalmak ezek, melyek ellen�rizetlen (�s
pillanatnyilag nehezen ellen�rizhet�) alkalmaz�sa a t�nyanyag fasiszta
�rtelemben vett feldolgoz�s�hoz vezet.
A tov�bbiakban �jonnan bevezetett
m�v�szetelm�leti fogalmak abban k�l�nb�znek a haszn�latban l�v�kt�l,
hogy t�k�letesen alkalmatlanok a
fasizmus c�ljaira. Ezzel szemben felhaszn�lhat�k a m�v�szetpolitik�ban
forradalmi k�vetel�sek megfogalmaz�s�ra.
A m�alkot�s alapvet�en mindig reproduk�lhat� volt.
Amit emberek hoztak l�tre, azt emberek mindenkor ut�nozhatt�k is. Ilyen
ut�nzatokat k�sz�tettek a m�v�sztanoncok gyakorl�s c�lj�b�l, mesterek a
m�vek terjeszt�se �rdek�ben, v�g�l pedig k�v�l�ll�k a nagy haszon
rem�ny�ben. Ezzel szemben a m�alkot�s technikai reprodukci�ja �j
jelens�g, mely a t�rt�nelem sor�n megszak�t�sokkal, egym�st�l id�ben
t�voli
hull�mokban, �m egyre er�teljesebben �rv�nyes�l. A g�r�g�k a m�alkot�s
technikai reprodukci�j�nak csup�n k�t m�dj�t ismert�k: az �nt�st �s a
veretet. A m�alkot�sok k�z�l csup�n a bronzt�rgyakat, a terrakott�t �s
az �rmeket tudt�k t�megesen el��ll�tani. Minden m�s egyedi volt �s
technikailag reproduk�lhatatlan. A fametszettel el�sz�r a grafika v�lt
technikailag reproduk�lhat�v�. Hossz� id�be telt, mire a nyomtat�s r�v�n
az
�r�s is eljutott id�ig. Tudjuk, milyen �ri�si v�ltoz�st hozott az
irodalomban a nyomtat�s, vagyis az �r�s technikai reproduk�lhat�s�ga.
Ezek persze
csak egyes, j�llehet kit�ntetetten fontos, kiv�teles esetei az itt
vil�gt�rt�neti l�pt�kben vizsg�lt jelens�gnek. A k�z�pkorban a fametszet
mellett
megjelenik a r�zmetszet �s a r�zkarc, majd a 19. sz�zad elej�n a
litogr�fia.
A litogr�fi�val a reprodukci�s technika
alapvet�en �j szintre jut. Ez a j�val egyszer�bb elj�r�s, amely a rajz
k�re t�rt�n�
felv�zol�s�ban t�r el a fat�mbbe v�s�st�l illetve a r�zlapra marat�st�l,
els� �zben tette lehet�v�, hogy a grafika ne csup�n t�megesen (mint
kor�bban), hanem nap mint nap �j form�kban vihesse piacra term�keit. A
grafika a litogr�fi�nak k�sz�nhet�en v�lhatott a h�tk�znapok
illusztrat�v
k�s�r�j�v�. A nyomtat�ssal kezdett l�p�st tartani. �m ebben a kezdeti
�llapotban, alig n�h�ny �vtizeddel a k�nyomtat�s feltal�l�sa ut�n, m�ris
t�lsz�rnyalta a f�nyk�pez�s. A k�pi reprodukci� folyamat�ban el�sz�r a
f�nyk�pez�s tehermentes�tette a kezet azokt�l a legfontosabb m�v�szi
feladatokt�l, melyek ezut�n kiz�r�lag a lencs�be pillant� szemre
h�rultak. Minthogy a szem mindent gyorsabban ragad meg a rajzol� k�zn�l,
a k�pi
reprodukci� folyamata olyan sz�d�t�en felgyorsult, hogy m�r l�p�st
tudott tartani a besz�ddel. A filmoperat�r a m�teremben, g�p�t tekerve
ugyanazzal a sebess�ggel r�gz�ti a k�peket, amellyel a sz�n�sz besz�l.
Ha a litogr�fi�ban virtu�lisan ott rejt�z�tt a k�pes �js�g, �gy a
fotogr�fi�ban
benne rejlett a hangosfilm. A m�lt sz�zad v�g�n fogtak hozz� a hang
technikai reprodukci�j�hoz. Ezek az azonos c�lra ir�nyul� f�radoz�sok
olyan
helyzetet el�legeztek meg, melyet Paul Val�ry a k�vetkez�k�ppen
jellemez: "Ahogy a v�z, a g�z, az elektromos �ram egy szinte �szrev�tlen
k�zmozdulatra a t�volb�l lak�sunkba �rkezik, hogy kiszolg�ljon minket,
�gy fognak majd ell�tni benn�nket k�pekkel vagy hangsorokkal, melyek
egy apr� mozdulatra, szinte egyetlen jelre betoppannak, majd �pp�gy
ism�t t�voznak t�l�nk." [1]
1900 k�r�l a technikai reprodukci� olyan
szintre jutott, hogy m�r nem csup�n a fennmaradt m�alkot�sok �sszess�g�t
tette t�rgy�v�, gy�keres
v�ltoz�snak vetve al� hat�sukat, hanem egy�ttal teret h�d�tott �nmaga
sz�m�ra a m�v�szi elj�r�sm�dok k�z�tt is. E szint vizsg�latakor mi
sem
tanuls�gosabb, mint az, hogy k�t k�l�nb�z� megjelen�si form�ja – a
m�alkot�s reprodukci�ja �s a filmm�v�szet – hogyan hat vissza a m�v�szet
hagyom�nyos form�j�ra.
M�g a lehet� legt�k�letesebb reprodukci�b�l is hi�nyzik egyvalami:
a m�alkot�s Itt �s Most-ja – egyszeri jelenl�te azon a helyen, ahol
van. �m
semmi m�son, mint �ppen ezen az egyszeri jelenl�ten ment v�gbe az a
t�rt�nelem, amelynek fenn�ll�sa sor�n al�vetettje volt. Ide sz�m�tanak
az id�k
sor�n fizikai strukt�r�j�ban elszenvedett v�ltoz�sok csak�gy, mint az �t
�rint� v�ltakoz� birtokviszonyok. [2]
Az el�bbi nyom�t csak olyan k�miai
vagy fizikai anal�zissel lehet felt�rni, amilyen a reprodukci�n nem
hajthat� v�gre; az ut�bbi� pedig olyan trad�ci� t�rgy�t k�pezi, melynek
k�vet�se az
eredeti m� tart�zkod�si hely�b�l kell hogy kiinduljon.
Az eredeti m� Itt �s Most-ja alkotja
val�dis�g�nak fogalm�t. Egy bronzb�l k�sz�lt m� patin�j�n v�gzett k�miai
elemz�s
hozz�j�rulhat ahhoz, hogy meg�llap�ts�k val�dis�g�t. Ennek megfelel�en
egy k�z�pkori k�zirat hiteless�g�nek meg�llap�t�s�t szolg�lja az a
bizony�t�k, hogy valamelyik 15. sz�zadbeli arch�vumb�l sz�rmazik. A val�dis�g eg�sz ter�lete kivonja mag�t a technikai – �s persze nem csak a
technikai – reproduk�lhat�s�g al�l. [3]
M�g azonban a val�di m� a rendesen hamis�t�snak
b�lyegzett manu�lis reprodukci�val szemben meg�rzi teljes autorit�s�t,
addig a technikai reprodukci�val m�s a helyzet. Ennek kett�s oka van.
El�sz�r is a technikai reprodukci� �n�ll�bbnak bizonyul az eredeti m�vel
szemben, mint a manu�lis. A f�nyk�p eset�ben p�ld�ul kiemelheti az
eredeti k�p olyan aspektusait, amelyek csak a be�ll�that� �s szemsz�g�t
�nk�nyesen megv�laszt� lencse sz�m�ra hozz�f�rhet�k, az emberi szem
sz�m�ra azonban nem. Vagy bizonyos elj�r�sok seg�ts�g�vel – mint a
nagy�t�s vagy a lass�t�s – olyan k�peket k�pes r�gz�teni, amelyek a
term�szetes optika el�tt rejtve maradnak. Ez teh�t az egyik ok. A m�sik
az, hogy a technikai reprodukci� az eredeti alkot�s lek�pez�s�t olyan
helyzetekbe hozhatja, amelyek mag�val az eredetivel sem �rhet�k el.
Mindenekel�tt lehet�s�get ny�jt arra, hogy el�be menjen a befogad�nak,
t�rt�nj�k ez ak�r f�nyk�p, ak�r hanglemez form�j�ban. A katedr�lis
elhagyja hely�t, hogy egy m�bar�t dolgoz�szob�j�ban leljen befogad�sra. A
koncertteremben vagy a szabad �g alatt el�adott k�rusm� a szob�ban �lve
meghallgathat�.
Hab�r azok a k�r�lm�nyek, amelyek k�z� a
m�alkot�s technikai reprodukci�j�nak term�ke ker�lhet, am�gy nem
vesz�lyeztetik
a m� megmarad�s�t, mindenesetre megfosztj�k Itt �s Most-j�t�l. J�llehet
ez nemcsak a m�alkot�sra �rv�nyes, hanem p�ld�ul a filmen a n�z� el�tt
elsuhan� t�jra is, a m�v�szet t�rgy�n v�gbemen� folyamat r�v�n egy olyan
rendk�v�l �rz�keny magot �rint, amely a term�szeti t�rgyn�l sohasem
ilyen sebezhet�. Ez a mag a val�dis�g. Egy dolog val�dis�ga mindannak a
foglalata, ami eredet�t�l fogva �thagyom�nyozhat� benne, anyagi
tart�ss�g�t�l t�rt�neti tan�s�g�ig. Minthogy az ut�bbi az el�bbin
alapul, a reprodukci�ban, ahol az el�bbi elsikkad, meginog az ut�bbi, a
dolog
t�rt�neti tan�s�gt�tele is. Persze csak ez; �m ami ilym�don ingadozni
kezd, az nem m�s, mint a dolog autorit�sa.
[4]
Ami itt hi�nyzik, az aura fogalm�ban foglalhat� �ssze. Kimondhatjuk, hogy ami a m�alkot�s technikai reproduk�lhat�s�g�nak
kor�ban szertefoszlik, az a m� aur�ja. A folyamat szimptomatikus; jelent�s�ge messze t�lmutat a m�v�szet ter�let�n. �ltal�nosan
�gy
fogalmazhatunk, hogy a reprodukci�s technika kivonja a reproduk�ltat a
hagyom�ny birodalm�b�l. Amennyiben a reprodukci�t sokszoros�tja,
egyszeri el�fordul�s�t t�megessel helyettes�ti. S mivel lehet�v� teszi,
hogy a reprodukci� a befogad� mindenkori szitu�ci�j�nak megfelel�en
jelenj�k
meg, a reproduk�ltat aktualiz�lja. Ez a k�t folyamat a hagyom�nyoz�s
s�lyos megrend�l�s�hez vezet – a trad�ci� megrend�l�s�hez, ami az
emberis�g
jelenlegi v�ls�g�nak �s meg�jul�s�nak a fon�kja. E t�rt�n�sek szorosan
�sszef�ggnek napjaink t�megmozgalmaival, melyeknek legtekint�lyesebb
�gyn�ke a film. A film t�rsadalmi jelent�s�ge m�g legpozit�vabb
form�j�ban sem, s�t �pp abban nem k�pzelhet� el e rombol�, katartikus
�sszetev�:
a kultur�lis �r�ks�g tradicion�lis �rt�k�nek likvid�l�sa n�lk�l. Ez a
jelens�g a nagy t�rt�nelmi filmekn�l a legk�zzelfoghat�bb. S amikor
1927-ben
Abel Gance �gy lelkes�lt: "Shakespeare, Rembrandt, Beethoven filmre
ker�l ... Az �sszes legenda, mitol�gia, az �sszes m�tosz, minden
vall�salap�t�,
s�t minden vall�s ... arra v�r, hogy a reflektorf�nyben f�lt�madjon, �s a
h�s�k ott tolonganak a kapukn�l"
[5], b�r nyilv�n nem gondolta, m�gis �tfog� likvid�l�sra h�vott fel.
A nagy t�rt�nelmi korszakokon bel�l az emberi
k�z�ss�g l�tez�sm�dj�nak eg�sz�vel egy�tt �szlel�si m�dja is
megv�ltozik. Azt a
m�dot �s form�t, ahogyan az emberi �szlel�s szervez�dik – azt a k�zeget,
amelyben az �szlel�s v�gbemegy -, nemcsak a term�szet hat�rozza meg,
hanem a t�rt�nelem is. A n�pv�ndorl�s kor�nak, melyben a k�s� r�mai
iparm�v�szet �s a b�csi Genezis l�trej�tt, nemcsak a m�v�szete t�rt el
az
antikvit�s�t�l, hanem az �szlel�sm�dja is. A B�csi Iskola nagy tud�sai,
Riegl �s Wickhoff, akik a korszak m�v�szet�re teljes s�ly�val r�teleped�
klasszikus hagyom�ny ellen hadakoztak, els�k�nt jutottak arra a
gondolatra, hogy a m�v�szetb�l k�vetkeztessenek az adott t�rt�nelmi
korban
�rv�nyes �szlel�s szervez�d�s�re. Felismer�seiknek nagy horderej�k
ellen�re hat�rt szabott, hogy e kutat�k megel�gedtek azoknak a form�lis
jegyeknek a kimutat�s�val, melyek a k�s� r�mai korra jellemz� �szlel�s
saj�tjai. Nem pr�b�lt�k meg – s t�n nem is rem�nykedhettek benne, hogy
siker�lhet – kimutatni azokat a t�rsadalmi �talakul�sokat, melyek az
�szlel�s ezen v�ltoz�saiban fejez�dnek ki. A jelenben m�r kedvez�bbek az
effajta felismer�s felt�telei. Ha korunkban az �szlel�s k�zeg�ben
bek�vetkezett v�ltoz�sok az aura megsz�n�sek�nt foghat�k fel, akkor
ennek
kimutathat�k a t�rsadalmi felt�telei.
Aj�nlatos az aura fogalm�t, melyet fentebb a
t�rt�nelmi objektumok kapcs�n vetett�nk fel, a term�szeti t�rgyak
aur�j�nak
fogalm�n illusztr�lni. Ez ut�bbit �gy defini�lhatjuk: egyszeri
felsejl�se valami t�volinak, legyen a jelens�g b�rmilyen k�zel.
Megpihenve egy ny�ri
d�lut�n tekintet�nkkel k�vetj�k a horizonton kirajzol�d� hegyvonulatot,
vagy a fa�gat, mely �rny�kot vet a nyugv� alakra – ez annyit jelent,
hogy
bel�legezz�k a hegyek �s az �g aur�j�t. E le�r�s nyom�n k�nnyen
bel�that� az aura mostani szertefoszl�s�nak t�rsadalmi
meghat�rozotts�ga. Ebben
k�t k�r�lm�ny j�tszik k�zre; mindkett� szorosan �sszef�gg a t�megek
jelent�s�g�nek n�veked�s�vel korunk �let�ben. A jelenkori t�megeknek
�ppolyan szenved�lyes �haja, hogy a dolgok t�rben �s emberileg is "k�zelebb ker�ljenek" hozz�, [6]
mint az a t�rekv�se, hogy b�rmely helyzet egyszeris�g�n reprodukci�j�nak felv�tel�vel kerekedj�k fel�l.
Nap nap ut�n egyre s�rget�bb az
ig�ny, hogy a k�p, jobban mondva a m�solat, a reprodukci� form�j�ban a
t�rgy k�zvetlen k�zelr�l v�ljon birtokolhat�v�. S a reprodukci�, ahogyan
azt a k�pes magazinok �s filmh�rad�k k�n�lj�k, f�lreismerhetetlen�l
k�l�nb�zik a k�pt�l. Az ut�bbiban az egyszeris�g �s a tart�ss�g �ppoly
szorosan �sszetartozik, mint az el�bbiben a pillanatnyis�g �s a
megism�telhet�s�g. A t�rgy h�j�nak leh�nt�sa, az aura sz�tzil�l�sa
olyanfajta
�szlel�st jelez, melynek "a vil�gban l�v� egyformas�g ir�nti �rz�ke"
od�ig fejl�d�tt, hogy a reprodukci� r�v�n az egyszerib�l is az
egyformas�got
nyeri ki. �gy mutatkozik meg a szeml�let ter�n az, ami az elm�let ter�n a
statisztika egyre n�vekv� jelent�s�g�ben v�lik k�zzelfoghat�v�. A
realit�s
ir�nyults�ga a t�megre �s a t�meg ir�nyults�ga a realit�sra, mind a
gondolkod�s, mind a szeml�let tekintet�ben bel�thatatlan horderej�
folyamat.
A m�alkot�s egyedis�ge azonos a hagyom�ny
�sszef�gg�srendszer�be t�rt�nt be�gyazotts�g�val. Maga ez a hagyom�ny
persze
nagyonis eleven, rendk�v�l v�ltoz�kony. Egy antik V�nusz-szobornak
p�ld�ul m�s volt a hagyom�ny-kapcsolata a g�r�g�kn�l, akik kultusz
t�rgy�v�
tett�k, mint a k�z�pkori egyh�zi szem�lyekn�l, akik vesz�lyes b�lv�nyt
l�ttak benne. Ami azonban mindk�t esetben azonos m�don jelent meg, az a
szobor egyszeris�ge, m�s sz�val aur�ja volt. A m�alkot�s be�gyaz�sa a
hagyom�ny kapcsolatrendszer�be eredetileg a kultuszban fejez�d�tt ki.
Mint
tudjuk, a legr�gibb m�alkot�sok kezdetben m�gikus, ut�bb valamely
vall�si ritu�l� szolg�lat�ban �lltak. D�nt� jelent�s�ge van annak, hogy a
m�alkot�s auratikus l�tez�sm�dja sohasem v�lik el teljesen ritu�lis
funkci�j�t�l [7]. M�s
sz�val, az "igazi" m�alkot�s egyed�l�ll� �rt�k�t mindenkor a ritu�l� alapozza meg, amelyben eredetileg �s els� �zben tett szert haszn�lati
�rt�kre. Ez a megalapoz�s lehet b�rmilyen k�zvetett: a sz�ps�g szolg�lat�nak legprof�nabb form�iban is felismerhet� mint elvil�giasodott
ritu�l�. [8] A sz�ps�g
prof�n szolg�lata, amely a renesz�nszban alakult ki, s �rv�nyben
maradt h�romsz�z �ven �t, e sz�zadok let�nt�vel az �t �rt els� s�lyos
megr�zk�dtat�skor egy�rtelm�en felt�rta ezeket az alapokat. Amikor
ugyanis
megjelent a reprodukci� els� igaz�n forradalmi eszk�ze, a f�nyk�pez�g�p
(egyid�ben a szocializmus kezdet�vel), a m�v�szet, meg�rezv�n a k�zelg�
v�ls�got – ami �jabb sz�z �v m�lt�n f�lreismerhetetlenn� v�lt -, a l'art
pour l'art tan�val, a m�v�szet teol�gi�j�val reag�lt. Ebb�l sz�rmazott
ut�bb
egy egyenesen negat�v teol�gia a "tiszta" m�v�szet eszm�j�nek
form�j�ban, amely nemcsak minden szoci�lis funkci�t vet el, de b�rmilyen
t�rgyi
meghat�rozotts�got is. (A k�lt�szetben Mallarm� jutott els�k�nt erre az
�ll�spontra.)
Ezeknek az �sszef�gg�seknek a szem el�tt
tart�sa elengedhetetlen egy olyan vizsg�lat eset�ben, amelynek t�rgya a
m�alkot�s a
technikai reproduk�lhat�s�g kor�ban. Egy d�nt� felismer�st k�sz�tenek
ugyanis el�: a vil�gt�rt�nelem sor�n els� �zben a technikai
reproduk�lhat�s�g szabad�tja fel a m�alkot�st ritu�l�n �l�sk�d�
l�tm�dj�b�l. A reproduk�lt m�alkot�s egyre ink�bb egy
reproduk�lhat�s�gra
alapozott m� reprodukci�j�v� v�lik [9]. A f�nyk�plemezr�l p�ld�ul sz�mtalan levonat
k�sz�thet�; val�di levonatr�l besz�lni �rtelmetlens�g. �m abban a
pillanatban, ahogy a m�v�szi produkci�t illet�en a val�dis�g m�rc�je
cs�d�t
mond, a m�v�szet eg�sz t�rsadalmi funkci�ja alapj�ban megv�ltozik. A
ritu�l� helyett egy m�sfajta gyakorlatban alapoz�dik meg: ez pedig a
politikai
megalapozotts�g.
A m�alkot�sok recepci�ja k�l�nb�z� hangs�lyokkal t�rt�nik, melyek k�t pont k�r�l polariz�l�dnak. Az
egyik hangs�ly a m� kultikus �rt�k�n, a m�sik pedig ki�ll�t�si �rt�k�n alapul. [10]
[11] A m�v�szi
produkci� a kultusz szolg�lat�ban �ll� alkot�sokkal kezd�dik. Ezekn�l
v�lhet�leg fontosabb szempont az, hogy l�teznek, mint az, hogy l�tni
lehet �ket. A j�vorszarvas, amelyet a k�korszaki ember barlangja fal�n
�br�zol,
a var�zsl�s eszk�ze. B�r embert�rsai el�tt �ll�tja ki, els�sorban m�gis a
szellemeknek sz�nja. A kultikus �rt�k mint olyan, ma egyenesen a
m�alkot�s
elrejt�s�re sarkall: bizonyos istenszobrok csak a k�poln�ban tart�zkod�
pap sz�m�ra megk�zel�thet�k; egyes Madonna-k�peket szinte eg�sz �ven �t
lepel m�g�tt tartanak; a k�z�pkori d�mokon bizonyos szobrok a
padl�szinten �ll� szeml�l� sz�m�ra nem l�that�k. Azzal, hogy az egyes m�v�szeti
�gak kiszakadnak a r�tus m�h�b�l, �s emancip�l�dnak, egyre t�bb alkalom ny�lik alkot�saik ki�ll�t�s�ra.
Egy ide-oda k�ld�zgethet� mellszobor
ki�ll�that�s�ga nagyobb, mint az� az istenszobor�, amelynek �lland�
helye a templom belsej�ben van. A t�blak�p jobban ki�ll�that�, mint az
�t
megel�z� mozaik vagy fresk�. �s ha egy mise bemutathat�s�ga eredetileg
tal�n nem volt kisebb, mint egy szimf�ni��, a szimf�nia m�gis �ppen
akkor sz�letett, amikor bemutathat�s�g�ra a mis�hez k�pest t�bb
lehet�s�g �g�rkezett.
A m�alkot�s technikai reprodukci�j�nak
k�l�nf�le m�djai r�v�n ki�ll�that�s�ga olyan hatalmas m�rt�kben
megn�vekedett, hogy
a m� k�t p�lusa k�zti mennyis�gi hangs�lyeltol�d�s, ak�rcsak az
�skorban, term�szet�nek min�s�gi v�ltoz�s�ba csap �t. Ahogy ugyanis az
�skorban a kultikus �rt�k kiz�r�lagos hangs�lya r�v�n a m� els�sorban a
m�gia eszk�ze lett, s m�v�szi �rt�k�t j�szerivel csak k�s�bb ismert�k
fel,
�gy ma a hangs�ly egy�rtelm�en a ki�ll�t�si �rt�ken van, ami az
alkot�sokat eg�szen �j funkci�kkal ruh�zza fel, s ezek k�z�l �ppen a
benn�nk
tudatosult m�v�szi funkci� fog k�s�bb net�n mell�kesnek bizonyulni [12]. Annyi
bizonyos, hogy jelenleg ehhez a felismer�shez a leghasznavehet�bb fog�dz�t a f�nyk�pez�s, tov�bb� a film ny�jtja.
A f�nyk�pez�sben a ki�ll�t�si �rt�k minden t�ren kezdi kiszor�tani a kultikus �rt�ket. Ez ut�bbi azonban nem h�tr�l ellen�ll�s n�lk�l. Az utols� s�nc m�g� h�z�dik, s ez az emberi arc. Egy�ltal�n nem v�letlen, hogy a korai fotogr�fia k�z�ppontj�ban a portr� �llt. A k�p kultikus �rt�ke a t�voli vagy elhunyt szeretteink eml�kezet�nek kultusz�ban lel v�gs� mened�kre. A r�gi f�nyk�pekr�l az emberi arcok t�n�keny kifejez�s�ben int fel�nk utolj�ra az aura. Innen fakad ezeknek a r�gi k�peknek a m�lab�s �s semmi m�shoz nem hasonl�that� sz�ps�ge. �m amint az ember k�v�l marad a f�nyk�pen, a kultikus �rt�kkel szemben nyomban f�l�nybe ker�l a ki�ll�t�si �rt�k. E folyamat elind�t�s�ban �tt�r� szerepe volt Atget-nak, aki 1900 t�j�n a p�rizsi utc�k n�ptelen n�zeteit �r�k�tette meg. Teljes joggal mondt�k r�la, hogy felv�telei olyanok, mintha egy tetthelyr�l k�sz�ltek volna. A tetthely is n�ptelen; a bizony�t�kok miatt f�nyk�pezik le. Atget-n�l a f�nyk�pfelv�telek a t�rt�nelmi folyamat t�rgyi bizony�t�kaiv� v�lnak. Ebben �ll rejtett politikai jelent�s�k. M�r egyfajta meghat�rozott ir�ny� befogad�st ig�nyelnek – a szabadon lebeg� elm�lked�s itt m�r nem megfelel�. Nyugtalan�tj�k a szeml�l�t, aki �gy �rzi, megszabott utat kell keresnie hozz�juk. �tmutat�ssal pedig ezzel egyidej�leg a k�pes �js�gok szolg�ltak sz�m�ra – helyessel vagy t�vessel: egyremegy. Benn�k v�lt els� �zben elmaradhatatlann� a k�pfelirat. Vil�gos, hogy itt m�r eg�szen m�s jelleg�, mint egy festm�ny c�me. Azok az ir�nymutat�k, melyeket a magazinok k�peinek szeml�l�je a feliratok r�v�n kap, r�videsen m�g prec�zebb� �s parancsol�bb� v�lnak a filmben, ahol minden egyes k�p felfog�s�t a megel�z� k�psorok egy�ttese �rja el�.
Manaps�g zavarosnak �s medd�nek t�nik az a vita,
amely a m�lt sz�zadban a fest�szet �s a fotogr�fia k�zt zajlott
alkot�saik m�v�szeti
�rt�k�r�l. Ez azonban ink�bb al�h�zza, semmint ellentmondana e harc
jelent�s�g�nek, melyben voltak�ppen egy vil�gt�rt�nelmi �talakul�s
fejez�d�tt ki -
j�llehet ennek egyik vit�z� f�l sem volt tudat�ban. Azzal, hogy
technikai reproduk�lhat�s�g�nak korszaka eloldotta kultikus alapj�t�l a
m�v�szetet,
auton�mi�j�nak f�nye �r�kre kihunyt . A m�v�szet ezzel egy�tt j�r�
funkci�v�lt�sa azonban kiesett a sz�zad l�t�ter�b�l, s hossz� ideig a
film kifejl�d�s�t
�t�l� 20. sz�zad figyelm�t is elker�lte.
Kor�bban m�r sok hasztalan eszmefuttat�st
pazaroltak annak a k�rd�snek az eld�nt�s�re, hogy vajon m�v�szet-e a
fotogr�fia. S
t�rt�nt ez an�lk�l, hogy feltett�k volna az el�zetes k�rd�st, ti. vajon a
m�v�szet �sszjellege megv�ltozott-e a f�nyk�pez�s feltal�l�s�val.
Hamarosan azt�n a
filmteoretikusok is �tvett�k ezt az elhamarkodott probl�mafelvet�st.
�m az a sor neh�zs�g, amit a fotogr�fia okozott a hagyom�nyos
eszt�tik�nak,
gyerekj�t�k volt azokhoz k�pest, melyek el� a film �ll�totta. Innen ered
a filmelm�let kezdeteire jellemz� elvakult er�szakoss�g. Abel Gance
p�ld�ul a filmet a
hieroglif�kkal veti �ssze: "Most teh�t egy ugyancsak figyelemrem�lt�
fordulattal visszakanyarodtunk oda, ahol valaha voltunk: eljutottunk az
egyiptomiak
kifejez�si s�kj�ra ... A k�pi nyelv m�g nem eg�szen �rett, mert a
szem�nk m�g nem el�gg� fejlett. M�g nincs el�g tisztelete, nincs el�g
kultusza annak, ami
ebben a k�pi nyelvben megnyilatkozik" [13].
Vagy itt van S�verin-Mars: "Ugyan melyik m�v�szetnek
adatott ... po�tikusabb, egyben m�gis val�szer�bb �lom? A film ilyen
szempontb�l mintha �sszehasonl�thatatlan kifejez�eszk�z lenne, s
atmoszf�r�j�ban
csak a legnemesebb gondolkod�s� embereknek volna szabad mozogniuk �let�k
legteljesebb �s legtitokzatosabb pillanataiban."
[14] Ami pedig Alexandre Arnoux-t illeti, � a n�mafilmr�l sz�l� �br�ndoz�s�t egyenesen az al�bbi k�rd�ssel z�rja: "Az �sszes
jellemz�s, amivel itt mer�szen el�hozakodtunk, vajon nem �ppen az ima defin�ci�j�hoz vezet?" [15]
Igen tanuls�gos megfigyelni, hogy ezek a teoretikusok abb�li
igyekezet�kben, hogy a "m�v�szetek" k�z� sorolhass�k a filmet, micsoda
p�ratlan
k�m�letlens�ggel igyekeznek kultikus elemeket belemagyar�zni. Pedig
amikor az id�zett elm�lked�seket k�zz�tett�k, m�r l�teztek olyan m�vek,
mint a "Boh�mv�r" (1923),
�s az "Aranyl�z" (1925). Ez Abel Gance-t nem g�tolja meg abban, hogy a
hieroglif�kra hivatkozzon, S�verin-Mars meg �gy besz�l a filmr�l,
mintha Fra Angelico k�pekr�l lenne sz�. Jellemz�, hogy k�l�n�sen
reakci�s szerz�k m�g ma is ebben a ir�nyban keresik a film jelent�s�g�t,
ha nem is �ppen
a szakr�lisban, de legal�bbis a term�szetfelettiben. A Szentiv�n�ji �lom
Reinhardt-f�le megfilmes�t�se kapcs�n �llap�totta meg Werfel, hogy a
film
felemelked�s�t a m�v�szet birodalm�ba eddig minden k�ts�get kiz�r�an az
g�tolta meg, hogy steril m�solatot k�sz�tett a k�lvil�gr�l: utc�kkal �s
bels�
terekkel, p�lyaudvarokkal, �ttermekkel, aut�kkal �s strandokkal. "A film
m�g nem jutott el igazi �rtelm�hez �s val�di lehet�s�geihez ... Ezek
abban az
egyed�l�ll� k�pess�gben rejlenek, hogy term�szetes eszk�z�kkel �s
kiv�teles meggy�z� er�vel k�pes kifejezni a csod�latosat, a t�nd�rit, a
term�szetfelettit."
[16]
A sz�nh�zi sz�n�sz m�v�szi teljes�tm�ny�t teljes eg�sz�ben tulajdon szem�ly�vel ny�jtja a publikumnak. Ezzel szemben a filmsz�n�sz m�v�szi teljes�tm�nye egy appar�tus k�zvet�t�s�vel jelenik meg. Ez kett�s k�vetkezm�nnyel j�r. Az appar�tus, amely a filmsz�n�sz teljes�tm�ny�t a k�z�ns�g el� viszi, nem alkalmas arra, hogy ezt a teljes�tm�nyt totalit�sk�nt fogadja el. Az operat�r ir�ny�t�s�val folyamatosan �ll�st foglal ezzel a teljes�tm�nnyel szemben. A k�szre mont�rozott filmet az �ll�sfoglal�soknak az a sorozata k�pezi, melyet a v�g� kompon�l a neki szolg�ltatott anyagb�l. �sszefog bizonyos sz�m� mozg�smozzanatot, melyekben a kamera mozg�s�nak mozzanatai ismerhet�k fel – nem is besz�lve a speci�lis be�ll�t�sokr�l, mint a tot�lfelv�tel. �gy a sz�n�sz teljes�tm�ny�t egy sor optikai tesztnek vetik al�. Ez teh�t az egyik k�vetkezm�nye annak, hogy a sz�n�szi teljes�tm�ny az appar�tuson kereszt�l jelenik meg. A m�sik k�vetkezm�ny azon alapul, hogy a filmsz�n�sz, mivel nem maga prezent�lja teljes�tm�ny�t a k�z�ns�gnek, k�nytelen lemondani arr�l a sz�npadi sz�n�sz sz�m�ra fenn�ll� lehet�s�gr�l, hogy az el�ad�s alatt alkalmazkodj�k a k�z�ns�ghez. A n�z�k �gy olyan v�lem�nyez� magatart�st vesznek fel, amit nem zavar meg semmif�le szem�lyes kontaktus az el�ad�val. A k�z�ns�g csak annyira �li bele mag�t a sz�n�szi j�t�kba, amennyire az appar�tusba �li bele mag�t. �tveszi annak magatart�s�t, vagyis : tesztel. [17] Ez nem olyan magatart�s, amelyhez kultikus �rt�ket lehetne rendelni.
A film eset�ben kev�sb� fontos, hogy a sz�n�sz a
k�z�ns�g el�tt jelen�t meg egy m�sik szem�lyt, sokkal ink�bb a
felvev�k�sz�l�k
sz�m�ra �br�zolja saj�t mag�t. Pirandello az els�k k�zt volt, akik
r��reztek a sz�n�sz teszt-teljes�tm�nyen kereszt�l t�rt�n�
�talakul�s�ra. A "Forog a film"
c�m� reg�ny�ben a t�m�hoz f�z�tt megjegyz�seit csak kev�ss� befoly�solja
az a t�ny, hogy ezek a meg�llap�t�sok a dolog negat�v oldal�nak
kidombor�t�s�ra
szor�tkoznak; m�g kev�sb� az, hogy a n�mafilmre vonatkoznak. A
hangosfilm ugyanis e tekintetben nem hozott semmilyen gy�keres
v�ltoz�st. Tov�bbra is
az a d�nt�, hogy egy – a hangosfilm eset�ben k�t – k�sz�l�k el�tt folyik
a j�t�k. "A filmsz�n�sz" – �rja Pirandello – "sz�mkivetettnek �rzi
mag�t. Nemcsak a
sz�npadr�l sz�m�zt�k, hanem saj�t szem�ly�b�l is. M�ly szorong�ssal �li
�t azt a megmagyar�zhatatlan �rt, amely att�l t�mad, hogy teste
sz�thull�, t�n�keny
jelens�gg� v�lik, amelyet megfosztanak realit�s�t�l, �let�t�l, hangj�t�l
�s a mozg�s k�zben maga keltette zajokt�l, hogy n�ma k�pp� v�lj�k, ami
egy
pillanatra felvillan a v�sznon, azt�n cs�ndben elt�nik ... �rny�k�val a
kis k�sz�l�k j�tszik el a k�z�ns�g el�tt, neki pedig be kell �rnie
azzal, hogy a k�sz�l�k
el�tt j�tszik." [18] A
t�ny�ll�s m�sk�ppen �gy jellemezhet�: a filmnek k�sz�nhet�en el�sz�r
ker�l
az ember abba a helyzetbe, hogy eg�sz �l� szem�ly�vel, m�gis annak
aur�j�t�l megfosztva fejt ki hat�st. Mert az aura az � Itt �s Most-j�hoz
k�t�dik. Nem
l�tezik r�la m�solat. Az aura, amely a sz�npadon Macbeth k�r�l j�n
l�tre, nem v�lthat� fel azzal, amely az eleven n�z�k�z�ns�g sz�m�ra a
Macbethet alak�t�
sz�n�sz k�r�l alakul ki. A filmm�teremben k�sz�lt felv�telnek viszont
�pp az a saj�toss�ga, hogy a k�z�ns�g hely�be a felvev�k�sz�l�ket
�ll�tja. �gy a
szerepl� – �s vele egy�tt a szerep – k�r�li aura sz�ks�gk�ppen
megsz�nik.
Nem meglep�, hogy �ppen Pirandello, egy
dr�ma�r�, tapintott r� – akaratlanul – a film jellemz�i k�z�tt a
sz�nh�zat manaps�g megt�mad�
v�ls�g ok�ra. Az olyan m�alkot�snak, amelyet mindenest�l �tj�r a
technikai reprodukci�, s�t, mint a film, egyenesen bel�le sz�rmazik,
val�ban nincs �lesebb
ellent�tp�rja, mint a sz�npad. Ezt minden behat�bb vizsg�l�d�s
meger�s�ti. A szakavatott megfigyel�k m�r r�gen felismert�k, hogy a
filmbeli �br�zol�s "szinte
mindig akkor a leghat�sosabb, ha a lehet� legkev�sb� 'j�tssz�k' ... A
v�gkifejlet az" – �rja Arnheim 1932-ben – "hogy a sz�n�szt aff�le
kell�kk�nt kezelik, amit
a karakter alapj�n kiv�lasztanak ... �s a megfelel� helyre illesztik." [19] Ezzel szorosan �sszef�gg
m�g valami. A sz�npadi sz�n�sz belehelyezkedik egy szerepbe. A filmsz�n�sznek ez t�bbnyire nem adatik meg.
Teljes�tm�nye semmik�ppen sem
egys�ges, hanem sok r�szteljes�tm�nyb�l tev�dik �ssze. Az esetleges
t�nyez�k mellett – m�teremb�rlet, id�egyeztet�s a partnerekkel, d�szlet,
stb. – a
g�pezet n�lk�l�zhetetlen elemei t�rdelik mont�rozhat� epiz�dokra a
sz�n�sz j�t�k�t. Mindenekel�tt ott a vil�g�t�s, ami miatt a filmv�sznon
l�tsz�lag egys�ges
sebess�ggel fut� jelenetsor �br�zol�s�t sz�ks�gk�ppen egy sor k�l�n�ll�
felv�tel k�sz�t�s�vel kell megoldani. Ez a munka a m�teremben ak�r
�r�kig is
eltarthat. S akkor m�g nem sz�ltunk a j�val k�zzelfoghat�bb
mont�zsokr�l. Azt p�ld�ul, hogy valaki kiugrik az ablakon, fel lehet
venni a m�teremben �gy,
hogy az illet� egy �llv�nyr�l ugrik le. Az ugr�st k�vet� sz�k�st viszont
alkalmasint hetekkel k�s�bb, k�ls� felv�telen r�gz�tik. Egy�bk�nt
k�nnyen
konstru�lhatunk enn�l paradoxabb helyzeteket is. K�v�nhatj�k a
sz�n�szt�l, hogy miut�n kopogtak az ajt�n, rettenjen meg. Esetleg nem
siker�l �gy
�sszer�zk�dnia, ahogy azt a rendez� elv�rn�. Seg�thet a dolgon, ha
alkalomadt�n, amikor a sz�n�sz ism�t a m�teremben van, a rendez� a tudta
n�lk�l leadat
egy l�v�st a h�ta m�g�tt. A sz�n�sz r�m�let�t nyomban fel lehet venni,
ut�bb pedig a filmbe mont�rozhatj�k. Mi sem bizony�tja enn�l
drasztikusabban, hogy a
m�v�szet elhagyta a "sz�p l�tszat" birodalm�t, ami pedig oly hossz� id�n
�t vir�gz�s�nak egyed�li z�loga volt.
Az az ellen�rz�s, amit Pirandello le�r�sa szerint a
felvev�g�p kiv�lt a sz�n�szb�l, eredetileg igen hasonl� ahhoz az
ellen�rz�shez, amit az
emberben saj�t t�k�rk�pe kelt. Itt azonban a t�k�rk�p elv�laszthat�v�
v�lik, transzport�lhat� lesz. S hogy hov�? Nos, a publikum el�
[20]. A filmsz�n�sz ezt egy pillanatra sem felejti el. A filmsz�n�sz tudja, hogy amikor a felvev�k�sz�l�k el�tt �ll, v�gs�
soron a k�z�ns�ggel van dolga: a v�s�rl�k�z�ns�ggel, mely a piacot jelenti.
Ez a piac, melyen a sz�n�sz nemcsak munkaerej�vel, hanem tet�t�l
talpig, teljes
val�j�ban megjelenik, a sz�m�ra rendelt feladat teljes�t�se pillanat�ban
neki �ppolyan megfoghatatlan, mint egy tetsz�leges gy�rilag el��ll�tott
term�knek.
Vajon ez a k�r�lm�ny nem j�tszik-e szerepet abban a szorong�sban, abban
az �jkelet� f�lelemben, ami Pirandello szerint a felvev�k�sz�l�k el�tt
elfogja az
embert? A film az aura elsorvad�s�ra a "personality" m�termen k�v�l
t�rt�n� mesters�ges fel�p�t�s�vel v�laszol. A filmt�ke t�mogatta
szt�rkultusz konzerv�lja
a szem�lyis�gnek azt a var�zs�t, ami m�r r�g�ta csak �rujelleg�nek
romland� var�zs�ban �ll. Am�g a filmt�ke a hangad�, �ltal�ban nem �rhat�
m�s forradalmi
�rdem a mai film jav�ra, mint az, hogy el�relend�ti az elavult
m�v�szetfelfog�s forradalmi kritik�j�t. Nem vitatjuk, hogy k�l�nleges
esetekben ezen t�lmen�en
a t�rsadalmi viszonyok, s�t a tulajdonviszonyok forradalmi kritik�j�t is
el�seg�theti. �m mostani vizsg�l�d�sunkban, �pp�gy mint a nyugati
filmgy�rt�sban,
messze nem ezen van a hangs�ly.
A film technik�j�ra ugyan�gy jellemz�, mint a
sport�ra, hogy a benne felmutatott teljes�tm�nyhez mindenki f�lig
szakemberk�nt
viszonyul. Ez a t�ny�ll�s nyomban egy�rtelm�v� v�lik, ha egyszer
belehallgatunk n�h�ny �js�gkihord� fi� besz�lget�s�be, amint
biciklij�kre t�maszkodva egy
ker�kp�rverseny eredm�nyeit taglalj�k. A lapkiad�k nem v�letlen�l
rendeznek versenyeket a lapkihord�knak. Az ilyen rendezv�nyek ir�nt
mindig nagy az
�rdekl�d�s a r�sztvev�k k�z�tt. A rendezv�nyek gy�ztese el�tt ugyanis
megny�lik a lehet�s�g, hogy �js�gkihord�b�l ker�kp�rversenyz�v� l�phet
el�. �gy
p�ld�ul a heti h�rad� mindenkinek lehet�s�get ny�jt r�, hogy j�r�kel�b�l
filmstatiszt�v� l�pjen el�. S�t, ily m�don ak�r egy m�alkot�sba is
beker�lhet -
gondoljunk csak Vertov "H�rom dal Leninr�l"-j�re, vagy Ivens
"Borinage"-�ra. Manaps�g b�rki ig�nyt tarthat r�, hogy lefilmezz�k. Ez
az ig�ny akkor v�lik
igaz�n �rthet�v�, ha egy pillant�st vet�nk a mai irodalom t�rt�neti
szitu�ci�j�ra.
Sz�zadokon �t �gy festett a dolog az �r�s
ter�let�n, hogy az �r�k csek�ly sz�m�val szemben az olvas�k t�bora
sokezerszer nagyobb volt.
A m�lt sz�zad v�ge fel� azt�n v�ltoz�s k�vetkezett be. A mind jobban
terjeszked� sajt� r�v�n, mely �jabb �s �jabb politikai, vall�si,
tudom�nyos, szakmai �s
helyi org�numokat bocs�tott az olvas�k rendelkez�s�re, az olvas�k egyre
nagyobb r�sze ker�lt – eleinte m�g esetlegesen – az �r�k k�z�. E
folyamat els�
l�p�sek�nt a napi sajt� megnyitotta "levelesl�d�j�t" az olvas�k el�tt,
ma pedig ott tartunk, hogy alig akad a munkafolyamatban r�sztvev�
eur�pai, aki elvben
ne tal�lhatna valamilyen alkalmat egy munkatapasztalat, panasz, riport
vagy m�s eff�le publik�ci�j�ra. Ezzel a szerz� �s a k�z�ns�g k�zti
megk�l�nb�ztet�s
lassan elveszti eredeti jelleg�t. A k�l�nbs�gt�tel funkcion�lis lesz,
esete v�logatja az ide- vagy odatartoz�st. Az olvas� b�rmikor k�sz r�,
hogy �r�v� v�ljon. A
rendk�v�l specializ�lt munkafolyamatban k�nytelen-kelletlen szak�rt�v�
v�lva – legyen b�rmilyen jelent�ktelen ter�let szak�rt�je -, �t ny�lik
sz�m�ra a
szerz�s�ghez. A Szovjetuni�ban maga a munka jut sz�hoz. A sz�beli
�br�zol�s pedig r�sz�t alkotja annak a k�pess�gnek, amely gyakorl�s�hoz
sz�ks�ges. Az
irodalmi illet�kess�g m�r nem a szakir�ny�, hanem a politechnikai
k�pzetts�gben alapoz�dik meg, s �gy k�zkinccs� v�lik.
[21]
Az elmondottakat minden tov�bbi n�lk�l
vonatkoztathatjuk a filmre is, ahol egy �vtizedet vettek ig�nybe azok az
eltol�d�sok, amelyek
az irodalom eset�ben sz�zadokig tartottak. A film gyakorlat�ban ugyanis –
els�sorban az orosz filmek�ben – az eltol�d�s helyenk�nt m�ris
bek�vetkezett. Az
orosz filmek szerepl�inek egy r�sze nem a sz�munkra megszokott
�rtelemben vett sz�n�sz, hanem olyan ember, aki �nmag�t �br�zolja,
m�gpedig els�sorban
a saj�t munkafolyamat�ban. Nyugat-Eur�p�ban a film kapitalista
kizs�km�nyol�sa tiltja annak a jogos ig�nynek a figyelembev�tel�t,
melyet a mai ember
�nmaga reprodukci�ja ir�nt t�maszt. Ilyen k�r�lm�nyek k�zt a filmipar
legf�bb �rdeke, hogy szemf�nyveszt� k�pzetekkel �s k�t�rtelm�
spekul�ci�kkal
�szt�k�lje a t�megeket a r�szv�telre.
A film- k�l�n�sen a hangosfilm-felv�tel olyan
l�tv�nyt ny�jt, amihez foghat� eddig soha �s sehol nem volt
elk�pzelhet�. Olyan folyamat
ez, amelynek sor�n egyetlen pont sem jel�lhet� meg, ahonnan a t�nyleges
j�t�kt�rt�n�shez hozz� nem tartoz� felvev�k�sz�l�kek, a
vil�g�t�berendez�s, az
asszisztensek st�bja, stb. ne esne bele a szeml�l� l�t�ter�be. (Csak
akkor, ha pupill�j�nak be�ll�t�sa egybeesik is a kamer��val.) Ez a
k�r�lm�ny – jobban,
mint b�rmi m�s – felsz�ness� �s jelent�ktelenn� teszi a filmm�teremben
k�sz�lt �s a sz�npadi jelenet k�zt n�mileg fenn�ll� hasonl�s�got. A
sz�nh�z elvben
ismer olyan helyet, ahonnan nem felt�tlen�l l�that� �t, hogy a t�rt�n�s
illuz�rikus. A filmre vett jelenet eset�ben ilyen hely nincs. Ennek
ill�zi�kelt�
term�szete m�sodlagos term�szet: a v�g�s eredm�nye. Vagyis a
m�teremben az appar�tus oly m�lyen hatol be a val�s�gba, hogy annak
tiszta, az appar�tust�l
mint idegen testt�l mentes aspektusa egy k�l�nleges elj�r�s eredm�nye: a
speci�lisan be�ll�tott fot�appar�tus seg�ts�g�vel felv�teleket
k�sz�tenek, majd
ezeket mont�rozz�k hasonl� m�don k�sz�lt felv�telekkel. A val�s�g appar�tusokt�l mentes megjelen�se itt a val�s�g legmesters�gesebb megjelen�s�v� v�lt,
s a k�zvetlen val�s�g l�tv�nya kir�v� ritkas�g lett a technika birodalm�ban.
A sz�nh�z�t�l oly kir�v�an elt�r� helyzetr�l
m�g tiszt�bb k�pet kapunk, ha a fest�szetre jellemz� szitu�ci�val
szembes�tj�k. K�rd�s�nk itt
a k�vetkez�: mik�nt viszonyul az operat�r a fest�h�z? Engedtess�k meg,
hogy a v�laszad�shoz seg�ts�g�l h�vjunk egy olyan gondolatsort, mely az
operat�rnek a seb�szetben haszn�latos fogalm�ra t�maszkodik. A
seb�sz-operat�r egy olyan rendnek az egyik p�lus�t k�pviseli, amelynek
m�sik p�lus�n a
m�gust tal�ljuk. A m�gus, aki a beteget k�zr�t�tellel gy�gy�tja, m�s
magatart�st tan�s�t, mint a betegen m�t�ti beavatkoz�st v�gz� seb�sz. A
m�gus
fenntartja a term�szetes t�vols�got �nmaga �s kezeltje k�z�tt,
pontosabban: a k�zr�t�tellel csak kev�ss� cs�kkenti, tekint�ly�vel
nagyban n�veli. A seb�sz
�pp ford�tva j�r el: nagym�rt�kben cs�kkenti a t�vols�got azzal, hogy a
beteg test�nek belsej�be hatol, �s csak kev�ss� n�veli azzal az
�vatoss�ggal, amivel
keze a szervek k�zt mozog. Egysz�val: ellent�tben a m�gussal (aki pedig
benne rejlik m�g a gyakorl� orvosban is) a seb�sz a d�nt� pillanatban
lemond arr�l,
hogy beteg�vel �gy �lljon szemben, mint ember az emberrel; ink�bb
operat�van hatol a test�be. – M�gus �s seb�sz �gy viszonyulnak
egym�shoz, mint fest�
�s operat�r. A fest� munk�ja sor�n term�szetes t�vols�got tart t�rgy�val
szemben, az operat�r m�lyen behatol a dolgok sz�vet�be.
[22] A kettej�k �ltal alkotott k�pek hihetetlen�l k�l�nb�z�ek. A fest�� tot�lis, az operat�r� darabokra szabdalt, a sok
apr� r�sz pedig egy �jfajta t�rv�ny szerint illeszkedik �ssze. �gy a
mai ember sz�m�ra a val�s�g filmb�li �br�zol�sa az�rt hasonl�thatatlanul
jelent�sebb, mert
a val�s�g appar�tust�l mentes l�tv�ny�t, ami a m�alkot�sokt�l joggal
elv�rhat�, �ppen az appar�tussal t�rt�n� legintenz�vebb �that�s
biztos�tja.
A m�alkot�s technikai reproduk�lhat�s�ga megv�ltoztatja a t�megek viszony�t a m�v�szethez. A legmaradibb hozz��ll�sb�l – pl. egy
Picass�hoz – �tcsap a legprogressz�vebb magatart�sba, mint pl. Chaplin tekintet�ben.
A legprogressz�vebb magatart�st ebben az esetben az jellemzi, hogy a
l�tv�ny ny�jtotta �lvezet �s a meg�l�s �r�me k�zvetlen �s bens�s�ges
kapcsolatba ker�l a szak�rt� b�r�l� magatart�s�val. Az ilyen kapcsolat
fontos
t�rsadalmi t�net. Min�l jobban cs�kken ugyanis valamely m�v�szet
t�rsadalmi jelent�s�ge, ann�l ink�bb sz�tv�lik a k�z�ns�gen bel�l a
kritikus �s a
m��lvez� magatart�s – ahogy ez a fest�szet eset�ben vil�gosan
megmutatkozik. A konvencion�list kritik�tlanul �lvezik, az igaz�n �jat
ellenszenvvel
kritiz�lj�k. A moziban egybeesik a kritikus �s a m��lvez� magatart�s. A
d�nt� k�r�lm�ny pedig az, hogy az egy�nek reakci�j�t – amelynek
�sszess�ge a
k�z�ns�g t�megreakci�j�t alkotja – sehol m�sutt nem hat�rozza meg eleve
olym�rt�kben a k�zvetlen�l bek�vetkez�s el�tt �ll� t�megesed�s, mint a
moziban.
S mik�zben az egy�nek megnyilatkoznak, kontroll�lj�k is magukat. E t�ren
is hasznos az �sszevet�s a fest�szettel. A festm�nynek mindig
kit�ntetett ig�nye
volt, hogy egy, net�n n�h�ny ember szeml�lje. Az, hogy a festm�nyeket
egy nagy k�z�ns�g szimult�n tekinti meg, 19. sz�zadi jelens�g, �s a
fest�szet
v�ls�g�nak egyik korai t�nete, amelyet semmik�ppen sem kiz�r�lag a
f�nyk�pez�s id�zett el�, hanem ett�l viszonylag f�ggetlen�l a m�alkot�s
t�megig�nye.
A l�nyeg �ppen az, hogy a fest�szet nem k�pes
felk�n�lni t�rgy�t egy szimult�n kollekt�v recepci�nak, ahogy mindig is
tette ezt az �p�t�szet, hajdan�n az
eposz, manaps�g meg a film. S j�llehet ebb�l a t�nyb�l nem lehet eleve a
fest�szet t�rsadalmi szerep�re vonatkoz� k�vetkeztet�seket levonni,
m�gis komoly
h�tr�nyk�nt jelenik meg, amint a fest�szet saj�tos k�r�lm�nyek r�v�n �s
bizonyos m�rt�kig term�szete ellen�re k�zvetlen�l ker�l szembe a
t�megekkel. A
k�z�pkori templomokban, kolostorokban �s a 18. sz�zad v�g�ig a fejedelmi
udvarokban a festm�nyek kollekt�v recepci�ja nem szimult�n m�don, hanem
t�bb fokozatban �s hierarchikus k�zvet�t�ssel t�rt�nt. A bek�vetkezett
v�ltoz�sban az a k�l�n�s konfliktus fejez�dik ki, amelybe a fest�szet a
k�p technikai
reproduk�lhat�s�ga nyom�n keveredett bele. A gal�ri�kban �s szalonokban a
festm�nyek ugyan a t�megek el� ker�ltek, �m ezzel m�g nem ny�lt m�d
arra,
hogy a t�meg az eff�le recepci�ban megszervezhesse �s ellen�rizze
�nmag�t. [23] Ilym�don
ugyanaz a k�z�ns�g, amelyik egy groteszk filmre progressz�ven reag�l,
sz�ks�gk�ppen maradinak bizonyul a sz�rrealizmussal szemben.
A filmet nem csup�n az a m�d jellemzi, ahogyan az
ember megjelenik a felvev�k�sz�l�k el�tt, hanem az is, ahogyan ennek
seg�ts�g�vel a
k�rnyez� vil�got �nmaga el�tt l�ttatja. A teljes�tm�nypszichol�gia els�
l�t�sra igazolja a k�sz�l�k tesztel� k�pess�g�t. A pszichoanal�zisre
vetett pillant�s ezt
m�s oldalr�l vil�g�tja meg. A film �szlel�svil�gunkat val�ban olyan
m�dszerekkel gazdag�totta, amelyek a freudi elm�let met�dusain
illusztr�lhat�k. Egy
elsz�l�s �tven �vvel ezel�tt t�bb�-kev�sb� �szrev�tlen maradt.
Ritkas�gsz�mba ment, ha az addig felsz�nesnek t�n� t�rsalg�sban egy
ilyesf�le hiba hirtelen
m�ly t�vlatot nyitott. Mindez megv�ltozott "A mindennapi �let
pszichopatol�gi�ja" �ta, amely izol�lt, ugyanakkor analiz�lhat�v� tett
olyan jelens�geket,
amelyek mindezid�ig �szrev�tlen�l sodr�dtak az �szleletek �rj�ban. A
film az appercepci� hasonl� elm�ly�l�s�t vonta maga ut�n az optikai
�szlel�svil�g
teljes terjedelm�ben, most pedig az akusztika ter�let�n is. E
t�ny�ll�snak csup�n a fon�kja, hogy a film �ltal ny�jtott teljes�tm�nyek
j�val egzaktabbak, �s
sokkal t�bb szempont szerint elemezhet�k azokn�l, amelyek egy festm�nyen
vagy a sz�npadon megjelennek. A fest�szettel �sszevetve a teljes�tm�ny
sokr�t�bb elemezhet�s�g�nek az az alapja, hogy a film
�sszehasonl�thatatlanul pontosabban �rja le a szitu�ci�t. A sz�npaddal
szemben a film eset�ben a jobb
elemezhet�s�g felt�tele a fokozott izol�lhat�s�g. E k�r�lm�ny
tendenci�j�ban – �s ebben �ll legjelent�sebb k�vetkezm�nye – el�seg�ti a
m�v�szet �s a
tudom�ny k�lcs�n�s �that�s�t. Voltak�ppen egy meghat�rozott szitu�ci�n
bel�l tiszt�n kiprepar�lt magatart�sr�l – ak�rcsak egy test valamely
izm�r�l – m�r
aligha mondhat� meg, hogy mivel bilincsel le ink�bb: m�v�szi �rt�k�vel,
vagy tudom�nyos hasznos�that�s�g�val. A film egyik forradalmi funkci�ja lesz, hogy
felismertesse: a fotogr�fia kor�bban t�bbnyire sz�tv�l� m�v�szi �s tudom�nyos �rt�kes�t�se egy �s ugyanaz.
[24]
A film az�ltal, hogy nagytot�l-k�szleteit
haszn�lja, hogy kiemeli a sz�munkra szokv�nyos kell�kek rejtett
r�szleteit, az objekt�v zseni�lis
ir�ny�t�s�val ban�lis mili�kben kutakodik, egyr�szt nagyobb bepillant�st
enged a l�tez�s�nket korm�nyz� k�nyszer�s�gek vil�g�ba, m�sr�szt
�ri�si, eddig
nem is sejtett j�t�kteret biztos�t sz�munkra. Kocsm�ink �s nagyv�rosi
utc�ink, hivatalaink �s b�torozott szob�ink, gy�raink �s p�lyaudvaraink
l�tsz�lag
rem�nytelen�l z�rtak k�rbe benn�nket. S ekkor j�tt a film, �s a
tizedm�sodpercek dinamitj�val sz�trobbantotta ezt a b�rt�nvil�got. �gy a
sz�tsz�rt romok
k�zt most m�r b�zv�st v�llalkozhatunk kalandos utaz�sokra. A nagytot�l
kit�g�tja a teret, a lass�t�s pedig az id�t. S ahogy a nagy�t�sn�l
kor�ntsem az "am�gy
is" pontatlanul l�that� dolgok puszta magyar�z�s�r�l van sz�, hanem
sokkal ink�bb az anyag teljesen �j szerkezeti k�pz�dm�nyei ker�lnek
el�t�rbe, �gy a
lass�t�s sem csup�n ismert mozg�smot�vumokat l�ttat, hanem a m�r
ismertben valami teljesen ismeretlent t�r fel, "ami egy�ltal�ban nem
gyors mozg�sok
lelassul�sak�nt hat, hanem saj�tosan suhan�, lebeg�, f�ld�nt�li
mozg�sk�nt." [25]
Egy�rtelm�
teh�t, hogy m�s term�szet t�rul fel a kamera illetve a szem el�tt.
F�k�nt az�ltal m�s, hogy az ember r�v�n tudattal �tsz�tt t�r hely�be egy
�ntudatlanul �tsz�tt
t�r l�p. Ha m�r megszokott� v�lt, hogy valaki sz�mot tud adni r�la –
ak�r csak nagyj�b�l is -, milyen az emberek j�r�sa, ett�l m�g fogalma
sincs, milyen
testtart�st vesznek fel a m�sodperc t�rtr�sze alatt, a kil�p�skor. Ha
nagyj�b�l szokv�nyos is a mozdulat, amivel az �ngy�jt� vagy a kan�l ut�n
ny�lunk, ett�l
m�g szinte semmit nem tudunk a kez�nk �s a f�m k�zt val�j�ban lej�tsz�d�
t�rt�n�sr�l, nem is sz�lva arr�l, hogy mindez hogyan ingadozik
k�l�nb�z�
ked�ly�llapotaink sor�n. Itt avatkozik be a kamera a maga
seg�deszk�zeivel: a buktat�ssal �s az emel�ssel, a megszak�t�ssal �s
izol�l�ssal, a folyamat
megny�jt�s�val �s s�r�t�s�vel, a kicsiny�t�ssel �s nagy�t�ssal. Az
optikai tudattalanr�l csak rajta kereszt�l szerz�nk ismereteket, ahogyan
az �szt�n�s
tudattalanr�l a pszichoanal�zis seg�ts�g�vel.
A m�v�szetnek mindig egyik legfontosabb feladata
volt, hogy olyan keresletet keltsen, amelynek a teljes kiel�g�t�s�re m�g
nem j�tt el az
id�. [26] Minden m�v�szi
forma t�rt�net�nek vannak kritikus id�szakai, amikor ez a forma olyan
hat�sokra t�rekszik, amelyek szabadon csak egy megv�ltozott technikai
sz�nvonal mellett, teh�t egy �j m�v�szi form�ban j�hetnek l�tre. Az
extravaganci�k
�s nyersess�gek, melyek ilym�don f�k�nt az �gynevezett hanyatl�
korszakokban jelennek meg, val�j�ban a m�v�szet leggazdagabb t�rt�neti
er�centrum�b�l
fakadnak. Legut�bb a dadaizmus duzzadt ilyen barbarizmusokt�l. Ind�t�ka
csak mostans�g ismerhet� fel: a dadaizmus azokat a hat�sokat, amelyeket
ma a
k�z�ns�g a filmben keres, a fest�szet (ill. az irodalom) eszk�zeivel
pr�b�lta el�rni.
Minden radik�lisan �jfajta keresletteremt�s
t�ll� a c�lj�n. A dadaizmus ebben od�ig jut, hogy a filmhez
nagym�rt�kben hozz�tartoz�
piaci �rt�keket fel�ldozza jelent�sebb intenci�k kedv��rt – melyeknek az
itt le�rt form�ban mag�t�l �rtet�d�en nincs tudat�ban. A dadaist�k
m�alkot�saik
kereskedelmi �rt�kes�thet�s�g�re j�val kisebb s�lyt fektettek, mint a
kontemplat�v elmer�l�s t�rgyak�nt t�rt�n� �rt�kes�thetetlens�g�kre. Ezt
az
�rt�kes�thetetlens�get nem utols�sorban anyaguk alapvet�
lealacsony�t�s�val pr�b�lt�k el�rni. Verseik "sz�sal�t�k", tele obszc�n
fordulatokkal �s minden
elk�pzelhet� nyelvi hullad�kkal. Nincs ez m�sk�nt festm�nyeik eset�ben
sem, amelyekre gombokat vagy menetjegyeket mont�roztak. Ezekkel az
eszk�z�kkel
k�m�letlen�l megsemmis�tik az el��ll�t�st k�r�lvev� aur�t, melyre a
produkci� eszk�zeivel a reprodukci� b�lyeg�t nyomj�k. Lehetetlens�g,
hogy egy Arp-k�p
vagy egy August Stramm-vers �gy engedjen id�t a koncentr�ci�ra �s a
v�lem�nyalkot�sra, mint egy Derain-festm�ny vagy egy Rilke-k�ltem�ny. Az
elm�ly�l�ssel szemben – mely a polg�rs�g elfajz�sa idej�n az aszoci�lis
magatart�s iskol�j�v� v�lt – a kikapcsol�d�s, mint a szoci�lis
magatart�s egyik v�lfaja
l�p fel. [27] A dadaista
megnyilatkoz�sok azt�n val�ban fergeteges kikapcsol�d�st biztos�tottak
azzal, hogy a m�alkot�st egy botr�ny k�z�ppontj�v� tett�k.
Mindenekel�tt egyetlen k�vetelm�nynek kellett megfelelni�k: k�zbotr�nyt kellett okozniuk.
Cs�b�t� l�tv�nyb�l vagy megnyer�
hangk�pz�dm�nyb�l a m�alkot�s a dadaist�kn�l l�ved�kk� v�ltozott.
Belef�r�dott a szeml�l�be;
taktilis min�s�gre tett szert. Ezzel el�mozd�totta a film ir�nti
keresletet, amelynek kikapcsol�d�sra mutat� eleme szint�n els�sorban
taktilis: ugyanis a
sz�nhelyek �s be�ll�t�sok v�ltakoz�s�n alapul, melyek l�k�sszer�en
hatnak a n�z�re.
Hasonl�tsuk �ssze azt a v�sznat, amelyen a
film lepereg, azzal a v�szonnal, amelyen a festm�ny l�that�. Az ut�bbi a
n�z�t
kontempl�ci�ra ind�tja: el�tte �llva saj�t asszoci�ci�s l�nc�ra
hagyatkozhat. A filmfelv�telt n�zve ezt nem teheti meg. Alighogy elkapta
tekintet�vel, m�r meg
is v�ltozott. Nem r�gz�thet�. Duhamel, aki gy�l�li a filmet, �s
jelent�s�g�b�l semmit, strukt�r�j�b�l viszont valamit meg�rtett, err�l a
k�vetkez�t jegyzi meg:
"M�r nem tudom azt gondolni, amit gondolni akarok. A mozg�k�pek
foglalt�k el a gondolataim hely�t." [28]
Val�ban, e k�pek n�z�j�nek asszoci�ci�s l�nc�t azon nyomban megszak�tja
v�ltoz�suk. Ezen alapul a film sokkhat�sa, mely mint minden sokkhat�s,
fokozott l�lekjelenl�ttel ragadhat� meg. [29] A fizikai sokkhat�st, melyet a dadaizmus m�g
valamif�le mor�lis sokkhat�sba csomagolt, a film technikai strukt�r�j�n�l fogva szabad�totta ki ebb�l a burokb�l.
[30]
A t�meg m�trix, melyb�l jelenleg a m�alkot�sokkal szembeni �sszes szokv�nyos magatart�sforma �jj�sz�letve l�p el�. A mennyis�g
�tcsapott min�s�gbe: az �rdekl�d�k j�val nagyobb t�megei az �rdekl�d�s megv�ltozott m�dj�t h�vt�k �letre.
A szeml�l�t nem t�vesztheti meg, hogy ez
az �rdekl�d�s kezdetben rosszh�r� oldal�r�l mutatkozik meg. M�gis
akadtak olyanok, akik �ppen e fel�letes oldal�hoz tartott�k magukat
szenved�lyesen.
K�z�l�k Duhamel nyilatkozik a legradik�lisabban, aki a filmnek
els�sorban azt az �rdekl�d�st h�nytorgatja fel, amit a t�megekb�l
el�h�v. Szerinte a film
"hel�t�k id��z�se, m�veletlen, nyomorult, a munk�ban meggy�t�rt
teremtm�nyek mulats�ga, akiket felem�sztenek gondjaik ... sz�nj�t�k,
amely nem ig�nyel
semmif�le koncentr�ci�t, nem t�telez fel semmilyen gondolkod�k�pess�get
..., nem gy�jt f�nyt a sz�vekben, s csak azt a nevets�ges rem�nyt kelti,
hogy egy
napon Los Angelesben b�rkib�l 'szt�r' v�lhat." [31]
L�thatjuk, ez voltak�ppen a r�gi panasz: a
t�megek kikapcsol�d�st keresnek, m�g a m�v�szet a szeml�l�t�l
koncentr�ci�t k�v�n. Ez k�zhely. A k�rd�s csak az, v�lhat-e ez a film
vizsg�lat�nak
kiindul�pontj�v�. – Aj�nlatos a k�rd�st k�zelebbr�l szem�gyre venni.
Kikapcsol�d�s �s koncentr�ci� ellent�te a k�vetkez�k�ppen fogalmazhat�
meg: a
m�alkot�s el�tt koncentr�l� egy�n elmer�l a m�ben; bel�p a m�be, ahogyan
a legendab�li k�nai fest�, amikor r�pillantott befejezett alkot�s�ra.
Ezzel szemben
a sz�rakoz� t�meg mag�ba s�llyeszti a m�alkot�st; legszembesz�k�bben az
�p�leteket. Az �p�t�szet mindig is annak a m�alkot�snak a protot�pusa
volt,
amelynek befogad�sa a kikapcsol�d�sban �s a k�z�ss�gen kereszt�l megy
v�gbe. Az �p�t�szet befogad�s�nak t�rv�nyei a legtanuls�gosabbak.
Az emberis�ghez �st�rt�nete �ta hozz�tartoznak
az �p�tm�nyek. Sz�mos m�v�szeti forma keletkezett �s sz�nt meg. A
trag�dia a
g�r�g�kkel kezd�dik, hogy azut�n vel�k egy�tt hunyjon ki, s sz�zadok
m�lt�n csup�n "szab�lyaik" nyom�n �ledjen �jra. A n�pek hajnal�n
sz�letett eposz
Eur�p�ban a renesz�nsz v�g�n hunyt ki. A t�blafest�szet a k�z�pkor
tal�lm�nya, folyamatos fennmarad�s�t semmi sem szavatolja. Az ember
hajl�k ir�nti
ig�nye azonban �r�k. Az �p�t�m�v�szet soha nem volt mell�z�tt. T�rt�nete
hosszabb, mint b�rmely m�s m�v�szet�, s hat�s�nak felid�z�se fontos
minden
olyan k�s�rlet sor�n, amely a t�megeknek a m�alkot�shoz val� viszony�r�l
ad sz�mot. Az �p�letek befogad�sa k�tf�lek�ppen t�rt�nik: haszn�latuk
�s
�szlel�s�k nyom�n. Jobban mondva: taktilis �s optikai �ton. Err�l a
befogad�sr�l nem tudunk fogalmat alkotni, ha �sszegy�jt�tt recepci�k
m�dj�n k�pzelj�k
el, ahogy pl. a h�res �p�leteket felkeres� utaz�k eset�ben szok�sos. A
taktilis oldalon ugyanis nincs meg az ellenp�rja annak, amit az optikai
oldalon a
kontempl�ci� k�pvisel. A taktilis befogad�s nem annyira a figyelem, mint
ink�bb a megszok�s �tj�n k�vetkezik be. S�t, az �p�t�szet eset�ben ez
ut�bbi
nagym�rt�kben meghat�rozza az optikai befogad�st is: itt is eleve j�val
kisebb szerep jut a fesz�lt figyelemnek, mint a fut�lagos �szrev�telnek.
Ennek az
�p�t�szeten nevel�d�tt befogad�snak azonban bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt
kanonikus �rt�ke van, mert azok a feladatok, melyek el� az emberi
�szlel�appar�tus ker�l a t�rt�nelmi fordul�pontokon, a puszta optika
seg�ts�g�vel, teh�t kontempl�ci�val egy�ltal�n nem oldhat�k meg.
Fokozatosan, a
taktilis befogad�s ir�ny�t�s�val, a megszok�s r�v�n lehet megbirk�zni
vel�k.
A sz�rakoz� ember is k�pes a megszok�sra. S�t,
az, hogy valaki sz�rakozva k�pes bizonyos feladatok v�grehajt�s�ra, azt
bizony�tja,
hogy ezek megold�sa sz�m�ra megszok�ss� v�lt. A m�v�szet �ltal ny�jtott
sz�rakoz�s r�v�n titokban az is ellen�rizhet�, mennyire v�ltak
megoldhat�v� az
appercepci� �j feladatai. Mivel egy�bk�nt az egyes ember k�nnyen
k�s�rt�sbe esik, hogy kivonja mag�t az eff�le munka al�l, a m�v�szet ott
ny�l a
legnehezebb �s legfontosabb feladatokhoz, ahol t�megeket tud
mozg�s�tani. Ezt teszi manaps�g a filmmel. A film az igazi
tanul�iskol�ja a sz�rakoz�s
�tj�n t�rt�n� befogad�snak, amely l�that�lag egyre nagyobb nyomat�kot
kap a m�v�szet �sszes ter�let�n, �s amely az appercepci� gy�keres
v�ltoz�sainak
t�nete. A film, sokkhat�s�val el�seg�ti a befogad�snak ezt a
form�j�t. A film a kultikus �rt�ket nemcsak azzal szor�tja h�tt�rbe,
hogy a k�z�ns�get
v�lem�nyez� magatart�sra �szt�nzi, hanem azzal is, hogy a moziban ez a
v�lem�nyez�i magatart�s nem foglalja mag�ba a figyelmet. A k�z�ns�g
vizsg�ztat,
de sz�rakozva teszi azt.
A mai emberek egyre n�vekv� proletariz�l�d�sa �s
egyre er�s�d� t�megg� form�l�d�sa ugyanannak a t�rt�n�snek a k�t oldala.
A fasizmus
�gy pr�b�lja megszervezni az �jonnan keletkez� proletariz�l�dott
t�megeket, hogy �rintetlen�l hagyja azokat a tulajdonviszonyokat,
amelyeknek a
megsz�ntet�s�re t�rekszik. �dv�z�t�nek tartja a t�meg megnyilatkoz�shoz
(a vil�g�rt sem jogaihoz) juttat�s�t. [32]
A t�megeknek joguk van a tulajdonviszonyok megv�ltoztat�s�hoz; a fasizmus ezek meg�rz�se mellett k�v�nja megadni a megnyilv�nul�s
lehet�s�g�t. A fasizmus k�vetkezetesen a politikai �let eszt�tiz�l�s�hoz vezet.
A t�megeken elk�vetett er�szaknak, melyben a t�meget egy
vez�r kultusz�val k�nyszer�tik t�rdre, megfelel az appar�tuson
elk�vetett er�szak, melyet a fasizmus a kultikus �rt�kek el��ll�t�s�nak
szolg�lat�ba �ll�t.
A politika eszt�tiz�l�s�ra ir�nyul� �sszes f�radoz�s egy pontban cs�csosodik ki. Ez az egyetlen pont a h�bor�.
A h�bor�, �s csakis a
h�bor� teszi lehet�v�, hogy a legnagyobb m�ret� t�megmozgalmaknak az
adott tulajdonviszonyok meg�rz�se mellett c�lt adjanak. �gy fogalmaz�dik
meg a
t�ny�ll�s a politika oldal�r�l. A technika s�kj�n pedig �gy fogalmaz�dik
meg: csakis a h�bor� teszi lehet�v�, hogy a tulajdonviszonyok meg�rz�se
mellett a
jelenkor �sszes technikai eszk�ze mobiliz�l�dj�k. Mag�t�l �rtet�d�, hogy
a h�bor� fasiszta apote�zisa nem ezekre az �rvekre t�maszkodik, m�gis
tanuls�gos
egy pillant�st vetni r�juk. Marinettinek az eti�p gyarmati h�bor�
kapcs�n �rt ki�ltv�ny�ban ez �ll: "Mi, futurist�k huszonh�t �v �ta
l�zadunk az ellen, hogy a
h�bor�t eszt�tika-ellenesnek min�s�ts�k ... Ennek megfelel�en
meg�llap�tjuk: ... a h�bor� sz�p, mert a g�z�larcoknak, az ijeszt�
megafonoknak, a
l�ngsz�r�knak �s a kis tankoknak k�sz�nhet�en megalapozza az embernek a
leig�zott g�pek feletti uralm�t. A h�bor� sz�p, mert megkezdi az emberi
test
meg�lmodott elf�mesed�s�t. A h�bor� sz�p, mert a vir�gz� mez�t a
g�ppusk�k t�zes orchide�ival gazdag�tja. A h�bor� sz�p, mert a
fegyverropog�st, az
�gy�d�rg�st, a fegyversz�neteket, az illatokat �s a boml�s szag�t
egyetlen szimf�ni�ban egyes�ti. A h�bor� sz�p, mert �j architekt�r�kat
teremt, a nagy
tankok�t, a geometrikus rep�l�rajok�t, az �g� falvakb�l felsz�ll�
f�stspir�lok�t, �s m�g sok m�st ... Futurista k�lt�k �s m�v�szek ...
eml�kezzetek a h�bor�
eszt�tik�j�nak ezen alapt�teleire, hogy ezek vil�g�ts�k meg ... az �j
k�lt�szet�rt �s szobr�szat�rt folytatott k�zdelmeteket!"
[33]
E ki�ltv�nynak az az el�nye, hogy �rthet�.
Probl�mafelvet�se �rdemes arra, hogy a dialektikusok �tvegy�k. A mostani
h�bor� eszt�tik�ja a
k�vetkez�k�ppen jelenik meg benne: ha a tulajdonl�s rendje a termel�er�k
term�szetes �rt�kes�t�s�t g�tolja, �gy a technikai eszk�zt�r �s a
sebess�g
er�forr�sok fokoz�d�sa a term�szetellenes �rt�kes�t�st s�rgeti. Ezt a
h�bor�ban tal�lja meg, mely a rombol�ssal azt bizony�tja, hogy a
t�rsadalom m�g nem
volt el�g �rett, hogy a technik�t szervesen mag�ba �p�tse, valamint azt,
hogy a technika nem volt el�g fejlett ahhoz, hogy megbirk�zz�k a
t�rsadalom elemi
er�ivel. Az imperialista h�bor� legiszony�bb von�sait a termel�eszk�z�k
�ri�si t�mege �s a termel�si folyamatban t�rt�n� el�gtelen �rt�kes�t�se
k�zti
diszkrepancia hat�rozza meg (m�s szavakkal: a munkan�lk�lis�g �s a
felvev�piac hi�nya). Az imperialista h�bor� a technika l�zad�sa, mely az "emberanyagon"
hajtja be azokat a k�vetel�seket, amelyekt�l a t�rsadalom term�szetes anyagukat megvonta.
Ahelyett, hogy foly�kat szab�lyozna, ember�radatot ir�ny�t a
l�v�sz�rkok medr�be, ahelyett, hogy a rep�l�g�pekr�l magot sz�rna,
gy�jt�bomb�kat sz�r a v�rosokra, a g�zh�bor�ban pedig olyan eszk�zre
tal�lt, amivel �j
m�don k�pes megsz�ntetni az aur�t.
"Fiat ars – pereat mundus", mondja a fasizmus,
�s – ahogy Marinetti vallja – a h�bor�t�l v�rja a technika �tform�lta
�rz�ki �szlel�s
m�v�szi kiel�g�t�s�t. Ez nyilv�nval�an a t�k�lyre vitt l'art pour l'art.
Az emberis�g, amely egykor Hom�roszn�l az ol�mposzi istenek
szeml�l�d�s�nek t�rgya
volt, m�ra mag�ra maradt. Olym�rt�kben elidegenedett �nmag�t�l, hogy
saj�t pusztul�s�t p�ratlan eszt�tikai �lvezetk�nt �li meg. �gy �ll a
helyzet a politika
fasiszta eszt�tiz�l�s�val. A kommunizmus erre a m�v�szet politiz�l�s�val
v�laszol.
[1] Paul Val�ry: Pièces sur l'art. P�rizs [�.n.], p.105 ("La conquête de l'ubiquit�") [vissza]
[2] Term�szetesen a m�alkot�s t�rt�nete enn�l t�bbet foglal
mag�ban; a Mona Lisa t�rt�nete pl. azoknak a m�solatoknak a sz�m�t �s
fajt�it, melyek
a tizenhetedik, tizennyolcadik �s tizenkilencedik sz�zadban k�sz�ltek
r�la. [vissza]
[3] �pp mivel a val�dis�g nem reproduk�lhat�, a k�l�nf�le –
technikai – reprodukci�s elj�r�sok intenz�v megjelen�se tette lehet�v� a
val�dis�g
differenci�l�s�t �s rangsorol�s�t. A m�kereskedelem fontos szerepet
j�tszott e megk�l�nb�ztet�sek kialakul�s�ban. Ennek nyilv�nval� �rdeke
volt, hogy
megk�l�nb�ztesse a fad�cr�l – az �r�s el�tt �s az �r�s ut�n – k�sz�lt
levonatokat a r�zlemezr�l �s m�s hasonl� eszk�z�k nyom�n k�sz�ltekt�l. A
fametszet
feltal�l�sa mondhatni gy�ker�n�l t�madta meg a val�dis�g min�s�g�t, m�g
miel�tt az k�sei vir�gait kibontakoztatta volna. Egy k�z�pkori
madonnak�p akkor,
amikor k�sz�lt, m�g nem volt "val�di"; csak az elk�vetkez� sz�zadokban, s
legink�bb tal�n a m�lt sz�zadban v�lt azz�. [vissza]
[4] Egy Faust-filmmel szemben a legsil�nyabb vid�ki Faust-el�ad�s
is el�bbreval� annyiban, hogy eszmei konkurenci�ban �ll a weimari
�sbemutat�val. S amit a hagyom�nyos tartalomb�l a rivalda felid�z, az a
vet�t�v�szon el�tt �rt�ktelenn� v�lik – hogy Mefiszt�ban Goethe ifj�kori
bar�tja,
Johann Heinrich Merck rejt�zik, s m�g sok ehhez hasonl�. [vissza]
[5] Abel Gance: Le temps de l'image est venu. In: L'art cin�matographique II. Paris 1927, p. 94-96. [vissza]
[6] Emberileg k�zelebb vinni valamit a t�megekhez, jelentheti a
t�rsadalmi funkci� h�tt�rbe szor�t�s�t is. Semmi nem garant�lja, hogy
egy mai
portr�fest�, amikor egy h�res seb�szt a reggeliz�asztaln�l, �v�i k�r�ben
fest le, tal�l�bban mutatja be t�rsadalmi szerep�t, mint egy 16.
sz�zadi fest�, aki az
orvosokat reprezentat�v m�don �br�zolja, mint pl. Rembrandt az
"Anat�miai leck�"-ben. [vissza]
[7] Az aura defin�ci�ja: "egyszeri felsejl�se valami t�volinak,
legyen a jelens�g b�rmilyen k�zel" – nem m�s, mint a m�alkot�s kultikus
�rt�k�nek a
t�r-id�beli �szlel�s kateg�ri�iban t�rt�n� megfogalmaz�sa. A t�voli a
k�zeli ellent�te. A l�nyege szerint t�voli a megk�zel�thetetlen. A
megk�zel�thetetlens�g
val�ban a kultikus k�p egyik f� jellemz�je. Term�szet�b�l fakad�an
"t�voli" marad, "legyen b�rmilyen k�zel". A k�zels�g, amely mat�ri�j�b�l
nyerhet�, nem
csorb�tja azt a t�volit, ami benne felt�n�se ut�n is megmarad. [vissza]
[8] Amilyen m�rt�kben a k�p kultikus �rt�ke szekulariz�l�dik, �gy
v�lnak egyre meghat�rozatlanabb� az egyedis�g�nek szubsztr�tum�r�l
alkotott
elk�pzel�sek. A kultikus k�pben megl�v� jelens�g egyedis�g�t a k�p
befogad�inak k�pzelet�ben mindink�bb kiszor�tja a k�p alkot�j�nak
empirikus
egyedis�ge vagy teljes�tm�ny�nek egyedis�ge. Persze sohasem
marad�ktalanul: a val�dis�g fogalma mindig megpr�b�l t�lmutatni a
hiteless�g�n. (Ez
vil�gosan megmutatkozik a gy�jt� eset�ben, aki mindig meg�riz valamit a
f�tis-tisztel�b�l, s azzal, hogy birtokolja a m�vet, r�szes�l annak
kultikus
erej�b�l.) Ennek ellen�re a hiteless�g fogalm�nak szerepe egy�rtelm�
marad a m�v�szetszeml�letben: a m�v�szet szekulariz�l�d�s�val a kultikus
�rt�k
hely�be a hiteless�g l�p. [vissza]
[9] A film eset�ben az alkot�s technikai reproduk�lhat�s�ga,
ellent�tben pl. az irodalmi m�vekkel vagy a fest�szettel, nem k�v�lr�l
j�v� felt�tele a
t�meges terjeszt�snek. A film technikai reproduk�lhat�s�ga
k�zvetlen�l el��ll�t�s�nak technik�j�n alapul. Ez nemcsak hogy a
legk�zvetlenebb�l biztos�tja a
filmek t�meges terjeszt�s�t, hanem ki is k�nyszer�ti azt.
Kik�nyszer�ti, mert egy film el��ll�t�sa olyan dr�ga, hogy az, akinek
esetleg egy festm�nyre m�g futja,
egy filmet m�r nem engedhet meg mag�nak. 1927-ben kisz�m�tott�k, hogy
egy nagyobb filmnek ahhoz, hogy kifizet�d� legyen, kilencmilli�s
k�z�ns�get
kellene el�rnie. A hangosfilm megjelen�s�vel ezen a ter�leten egy�bk�nt
regressz�v folyamat indult meg; a k�z�ns�g sz�m�nak hat�rt szabott a
nyelv, a
fasizmus pedig ezzel egyidej�leg kezdte hangs�lyozni a nemzeti
�rdekeket. E visszaes�s regisztr�l�s�n�l – amit a szinkroniz�l�s
egy�bk�nt is m�rs�kelt -
fontosabb, hogy szem�gyre vegy�k �sszef�gg�s�t a fasizmussal. A k�t
jelens�g egyidej�s�g�nek alapja a gazdas�gi v�ls�g. Ugyanazok a zavarok,
amelyek az
eg�szet tekintve a megl�v� tulajdonviszonyok ny�lt er�szakkal t�rt�n�
fenntart�s�nak k�s�rlet�hez vezettek, a v�ls�g fenyegette filmt�k�t a
hangosfilm
kimunk�l�s�ra �szt�k�lt�k. A hangosfilm bevezet�se azut�n ideiglenes
megk�nnyebb�l�st hozott. M�gpedig nemcsak az�rt, mert a hangosfilm �jra
t�megeket vonzott a mozikba, hanem az�rt is, mert a villamosiparb�l
�jabb t�k�t tett szolid�riss� a filmt�k�vel. �gy a hangosfilm k�v�lr�l
tekintve nemzeti
�rdekeket t�mogatott, bel�lr�l n�zve viszont a kor�bbihoz k�pest
m�gink�bb internacionaliz�lta a filmgy�rt�st. [vissza]
[10] E polarit�s nem juthat �rv�nyre az idealizmus
eszt�tik�j�ban, melynek sz�ps�gfogalma ezt alapj�ban sz�tv�lasztatlanul
foglalja mag�ban (s
ennek megfelel�en mint sz�tv�lasztottat, ki is z�rja). Hegeln�l m�gis
olyan vil�gosan jelenik meg, amennyire az az idealizmus korl�tai k�zt
elk�pzelhet�.
"K�peink" – hangzik a El�ad�sok a t�rt�nelem filoz�fi�j�r�l-ban – "m�r
r�g�ta vannak: a j�mbors�gnak m�r kor�n sz�ks�ge volt r�juk az
�h�tathoz, de nem
volt sz�ks�ge sz�p k�pekre, hisz ezek az �h�tatot ink�bb
zavart�k. A sz�p k�pen jelen van valami k�ls�dleges is, �m amennyiben
sz�p, szelleme az emberhez
sz�l. Amaz �h�tatban azonban a l�nyeg egy dologhoz val� viszony,
mivel � maga csak a l�lek valami szellemtelen eltompul�sa ... A
sz�pm�v�szet ... mag�ban
a templomban j�tt l�tre, ... j�llehet ... a m�v�szet m�r kil�pett a
templom princ�pium�b�l". (Georg Wilhelm Friedrich Hegel: Werke.
Vollst�ndige Ausgabe durch
einen Verein von Freunden des Verewigten. 9. k�tet: Vorlesungen �ber die
Philosophie der Geschichte. Kiad�: Eduard Gans. Berlin, 1837, p. 414.)
Az
Eszt�tikai el�ad�sok egyik passzusa is arra utal, hogy Hegel itt
probl�m�t sejtett: "Mi m�r t�lvagyunk azon," – �rja az el�ad�sokban
"hogy a m�v�szeti
alkot�sokat istenik�nt tisztelj�k �s im�djuk, a r�nk tett hat�suk
visszafogottabb, s annak, amit benn�nk gerjesztenek, komolyabb pr�bak�re
van sz�ks�ge."
[vissza]
[11] A m�v�szi befogad�s els� fajt�j�r�l a m�sodikra t�rt�n�
�tmenet �ltal�ban is meghat�rozza a m�v�szet befogad�s�nak t�rt�neti
alakul�s�t.
Ett�l eltekintve minden egyes m�alkot�s eset�ben bizonyos oszcill�l�s
mutatkozik az eml�tett k�t pol�ris befogad�sfajta k�z�tt. �gy pl. a
Sixtusi Madonna
eset�ben. Hubert Grimme vizsg�lata �ta tudjuk, hogy a Sixtusi Madonna
eredetileg ki�ll�t�si c�lra k�sz�lt. Grimm�t egy k�rd�s �szt�n�zte a
kutat�sra: mit
keres a k�p el�ter�ben a fal�c, amelyre a k�t putt� t�maszkodik? S
hogyan juthatott od�ig egy Raffaello – k�rdez tov�bb Grimme –, hogy az
eget egy p�r
ajt�f�gg�nnyel szerelje fel? Vizsg�l�d�sai nyom�n kider�lt, hogy a
Sixtusi Madonn�t Sixtus p�pa nyilv�nos felravataloz�sa alkalm�b�l
rendelt�k. A p�p�kat a
Szent P�ter -bazilika egy bizonyos oldalk�poln�j�ban ravatalozt�k fel.
Raffaello k�p�t az �nnep�lyes felravataloz�skor ennek a k�poln�nak a
f�lkeszer�
h�tter�ben helyezt�k a kopors� f�l�. Raffaello a k�pen azt �br�zolja,
hogy a z�ld ajt�f�gg�ny�kkel keretezett f�lke h�tter�b�l a Madonna a
felh�k�n �t
k�zeledik a p�pa kopors�j�hoz. A Sixtus�rt tartott gy�szszertart�son
teh�t Raffaello k�p�nek els�rend� ki�ll�t�si �rt�k�t haszn�lt�k fel. Nem
sokkal ezut�n a
festm�ny a piacenzai Fekete Bar�tok kolostor�nak templom�ban a f�olt�rra
ker�lt. E sz�m�zet�sre a r�mai ritu�l� miatt ker�lt sor. A r�mai
ritu�l� megtiltja,
hogy olyan k�peket, amelyeket temet�si szertart�son �ll�tottak ki,
�tvigyenek a f�olt�rn�l foly� szertart�sokhoz. Ez az el��r�s Raffaello
k�p�t bizonyos hat�rok
k�z�tt �rt�ktelen�tette. S hogy m�gis megfelel� �rat kapjanak �rte, a
k�ria �gy d�nt�tt, hallgat�lagosan elt�ri a f�olt�ron t�rt�n�
fel�ll�t�st. A felt�n�st
elker�lend�, a k�pet a f�lrees� vid�ki v�ros szerzetesrendj�hez k�ldt�k.
[vissza]
[12] Brechtnek, m�s s�kon, hasonl�k a megfontol�sai: "Ha a
m�alkot�s fogalma m�r nem alkalmazhat� arra a dologra, amely akkor
keletkezik,
amikor egy m�alkot�s �ruv� alakul �t, akkor ezt a fogalmat
k�r�ltekint�en �s �vatosan, m�gis b�tran el kell hagynunk, amennyiben
nem akarjuk, hogy e
dolognak m�g a funkci�ja is livikvid�l�dj�k. Ezen a f�zison �t kell
esnie, m�gpedig sz�nakoz�s n�lk�l; ez nem valami k�sza let�r�s a helyes
�tr�l; ami itt
t�rt�nik vele, az alapj�ban fogja megv�ltoztatni, elt�rli a m�ltj�t,
olyannyira, hogy ha a r�gi fogalom �jra el�ker�l – �s �gy lesz, mi�rt is
ne? –, m�r semmif�le
eml�ket nem id�z fel arr�l a dologr�l, melyet egykoron jel�lt." Bertolt
Brecht: Versuche 8-10. [Heft 3.], Berlin, 1931, p. 301-302.), Der
Dreigroschenprozess.
[vissza]
[13] Abel Gance, id. m�, p.100-101. [vissza]
[14] Id�zi Abel Gance, id. m�, p.100. [vissza]
[15] Alexandre Arnoux: Cin�ma. P�rizs, 1929, p.28. [vissza]
[16] Franz Werfel: Ein Sommernachtstraum. Ein Film von Shakespeare und Reinhardt.
«Neues Wiener Journal» 1935. nov. 15. [vissza]
[17] "A film ... hasznos felvil�gos�t�st ad (vagy adhat) az
emberi cselekedetek r�szleteir�l ... A karakterb�l kimarad minden
motiv�ci�; sohasem a
szem�lyek bels� �lete adja a f� okot, s csak ritk�n v�lik a cselekv�s
legfontosabb eredm�ny�v�." (Brecht id. m�, p.268.) A tesztelhet�s�g
ter�let�nek
kib�v�t�se, amit a k�sz�l�k a filmsz�n�szen v�grehajt, megfelel a
tesztelhet�s�g ter�let�n mutatkoz� rendk�v�li b�v�l�snek, amely a
gazdas�gi k�r�lm�nyek
miatt az individuum sz�m�ra bek�vetkezik. Ez�rt �lland�an n�vekszik a
szakmai alkalmass�gi vizsg�k jelent�s�ge. A szakmai alkalmass�gi vizsg�n
az
individuum t�nyked�seinek r�szletei v�lnak fontoss�. A filmfelv�tel �s a
szakmai alkalmass�gi vizsga szakemberek gr�miuma el�tt zajlik. A
felv�telvezet� a
m�teremben pont ugyanazon a helyen �ll, ahol az alkalmass�gi vizsg�n a
k�s�rletvezet�. [vissza]
[18] Luigi Pirandello: On tourne. Id. L�on Pierre-Quint: Signification du cin�ma, in: L'art cin�matographique II. p.14-15.
[vissza]
[19] Rudolf Arnheim: Film als Kunst. Berlin 1932, p.176-177 –
Bizonyos l�tsz�lag mell�kes r�szletek, amelyekkel a filmrendez�
elhat�rolja mag�t
a sz�nh�zi emberekt�l, ebben az �sszef�gg�sben k�l�n�sen �rdekesek. �gy
p�ld�ul az a k�s�rlet, hogy a sz�n�szt smink n�lk�l j�tszass�k, ahogy
ezt t�bbek
k�z�tt Dreyer teszi a Szent Johann�ban. H�napokat ford�tott r�, hogy
megtal�lja azt a mintegy negyven sz�n�szt, akikb�l az eretnekb�r�s�g
�ssze�ll. A
sz�n�szek felkutat�sa hasonl� volt a nehezen beszerezhet� kell�kek
keres�s�hez. Dreyer nem sajn�lta a f�rads�got, hogy elker�lje a kor, az
alkat, az
arckifejez�s esetleges hasonl�s�gait. (cf. Maurice Schultz: Le
masquillage. in: L'art cin�matographique VI. P�rizs, 1929, p. 65-66.) Ha
a sz�n�sz kell�kk� v�lik,
�gy m�sfel�l a kell�k gyakran mint sz�n�sz funkcion�l. Mindenesetre
egy�ltal�n nem szokatlan, hogy a film adott esetben szerephez juttatja a
kell�ket.
Ahelyett, hogy a sz�mtalan p�ld�b�l tetsz�legesen ragadn�nk ki n�h�nyat,
csak egyet eml�t�nk, amely k�l�nleges bizony�t�kk�nt szolg�l. Egy �ra,
amelyik j�r,
mindig zavar�an hat a sz�npadon. Id�m�r� szerep�t itt nem t�ltheti be. A
csillag�szati id� m�g egy naturalista sz�ndarabban is �ssze�tk�z�sbe
ker�lne a
sz�npadi id�vel. E k�r�lm�nyek k�z�tt a filmre nagyonis jellemz�, hogy
alkalomadt�n minden tov�bbi n�lk�l felhaszn�lhatja az �r�val t�rt�n�
id�m�r�st. Itt
sok m�s von�sn�l vil�gosabban felismerhet�, hogy adott k�r�lm�nyek
k�z�tt a filmben minden egyes kell�k d�nt� funkci�kat l�that el. Innen
m�r csak egy
l�p�s Pudovkin meg�llap�t�sa: "A sz�n�sz j�t�ka valamely t�rggyal
k�t�dik �ssze, �s arra �p�l ... ez a film alak�t�s�nak egyik
leghat�konyabb m�dszere." (V.
Pudovkin: Filmregie und Filmmanuskript. [B�cher der Praxis, 5. k�tet]
Berlin, 1928, p. 126.) �gy a film az els� olyan m�v�szi eszk�z, mely
k�pes bemutatni,
mik�nt j�tszik egy�tt az anyag az emberrel. Ez�rt lehet a film a
materialista �br�zol�s kiemelked� eszk�ze. [vissza]
[20] A ki�ll�t�s m�dj�nak a reprodukci�s technika r�v�n
bek�vetkezett, ilym�don �szlelhet� v�ltoz�sa a politik�ban is
megfigyelhet�. A polg�ri
demokr�ci�k mai v�ls�ga mag�ban foglalja azoknak a felt�teleknek a
v�ls�g�t, melyek m�rt�kad�k a korm�nyz� k�r�k bemutat�s�ban,
"ki�ll�t�s�ban". A
demokr�ci�k a vezet�t k�zvetlen�l szem�ly szerint, m�gpedig a k�pvisel�k
el�tt �ll�tj�k ki. A parlament a k�z�ns�g! A felvev�k�sz�l�ken
v�ghezvitt �j�t�sok
r�v�n, amelyek lehet�v� teszik, hogy a sz�nok besz�de k�zben
hat�rtalanul sz�les k�rben hallhat�, majd nem sokkal k�s�bb hat�rtalanul
sz�les k�rben
l�that� lesz, el�t�rbe ker�l a politiz�l� emberek "ki�ll�t�sa" a
felvev�g�p el�. A sz�nh�zakkal egyid�ben �r�lnek ki a parlamentek. A
r�di� �s a film nemcsak a
hivat�sos sz�n�sz funkci�j�t v�ltoztatja meg, hanem az�t is, aki a
vezet�kh�z hasonl�an, saj�t mag�t alak�tja el�tt�k. Ennek a v�ltoz�snak
az ir�nya, a
speci�lis feladatokt�l eltekintve, megegyezik sz�n�szn�l �s vezet�n�l:
ellen�rizhet�, s�t �tv�llalhat� teljes�tm�nyek fel�ll�t�s�ra t�rekszik,
meghat�rozott
t�rsadalmi felt�telek k�z�tt. Ez azut�n egy �jfajta kiv�laszt�st
eredm�nyez, a k�sz�l�k el�tti kiv�laszt�st, amelyb�l a szt�r �s a
dikt�tor ker�l ki gy�ztesen. [
vissza]
[21] Az illet� technik�k kiv�lts�gos jellege veszend�be megy.
Aldous Huxley �rja: "A technikai halad�s ... vulgariz�l�shoz vezetett
... a technikai
reproduk�lhat�s�g �s a rot�ci�s sajt� az �r�sok �s k�pek bel�thatatlan
sokszoros�t�s�t tett�k lehet�v�. Az �ltal�nos iskol�z�s �s a viszonylag
magas fizet�sek
igen nagy k�z�ns�get teremtettek, amely olvasni tud, �s k�pes
olvasnival�t , valamint k�panyagot szerezni mag�nak. Ennek kiel�g�t�s�re
jelent�keny ipar
rendezkedett be. �mde a m�v�szi tehets�g igen ritka; ebb�l k�vetkezik,
... hogy a m�v�szi termel�s t�lnyom� r�sze mindenkor �s minden�tt
csek�lyebb
�rt�k� volt. Ma azonban a m�v�szi �ssztermel�sben a hullad�k sz�zal�kos
ar�nya nagyobb, mint b�rmikor azel�tt ... Itt egy egyszer� matematikai
t�nnyel
�llunk szemben. A XIX. sz�zad folyam�n Nyugat-Eur�pa n�pess�ge valamivel
t�bb mint k�tszeres�re n�tt. Az olvasm�ny-�s k�panyag azonban,
becsl�sem
szerint legal�bb h�sz-, de tal�n �tven- vagy sz�zszoros�ra emelkedett.
Ha x milli�s lakoss�gnak n m�v�szi tehets�ge van, akkor 2x milli�s
lakoss�gnak
val�sz�n�leg 2n m�v�szi tehets�ge lesz. A helyzetet m�rmost a
k�vetkez�k�ppen foglalhatjuk �ssze. Ha sz�z �vvel ezel�tt publik�ltak
egy nyomtatott oldalnyi
olvasm�ny- �s k�panyagot, akkor ma ehelyett h�sz oldalt publik�lnak, ha
nem �pp sz�zat. Ha m�sr�szt sz�z �vvel ezel�tt egy m�v�szi tehets�g
l�tezett,
akkor helyette ma kett� l�tezik. Elismerem, hogy az �ltal�nos iskol�z�s
k�vetkezt�ben olyan virtu�lis tehets�gek, akik valaha nem jutottak volna
adotts�gaik
kibontakoztat�s�hoz, ma nagy sz�mban tev�kenykedhetnek. Tegy�k fel teh�t
... , hogy ma h�rom, ak�r n�gy m�v�szi tehets�g is jut egyetlen egykori
m�v�szi
tehets�gre. Ennek ellen�re sem k�ts�ges, hogy az olvasm�ny- �s
k�panyagfogyaszt�s messze fel�lm�lta a tehets�ges �r�k �s tehets�ges
rajzol�k term�szetes
kitermel�d�s�t. A hall�ssal sincs ez m�sk�pp. A prosperit�s, a gramofon
�s a r�di� olyan k�z�ns�get teremtett, amelynek
hallhat�-anyag-fogyaszt�sa
kor�ntsem �ll ar�nyban a lakoss�g n�veked�s�vel, �s ennek megfelel�en a
tehets�ges zen�szek norm�lis szaporod�s�val. Az eredm�ny teh�t az, hogy
minden
m�v�szetben, mind abszol�t, mind viszonylagos �rtelemben, nagyobb a
hullad�ktermel�s, mint kor�bban volt; �s ennek �gy kell maradnia
mindaddig, m�g
csak az emberek olyan ar�nytalanul sok olvasm�ny- k�p- �s hallhat�
anyagot fogyasztanak, mint jelenleg." (Aldous Huxley: Croisière d'hiver.
Voyage
en Am�rique Centrale (1933) P�rizs 1935, p. 273-275) Ez nyilv�nval�an
nem halad� szeml�let. [vissza]
[22] A filmoperat�r mer�szs�ge val�ban az oper�l� seb�sz
mer�szs�g�hez hasonl�that�. Luc Durtain a seb�szi technika speci�lis
fog�sainak
jegyz�k�ben felsorolja azokat, "amelyek a seb�szetben bizonyos s�lyos
m�t�tekn�l sz�ks�gesek. P�ldak�nt az oto-rhino-laryngol�gi�b�l v�lasztok
egy esetet
... ; az �n. endonaz�lis perspekt�va-elj�r�st eml�tem; vagy azokra az
akrobatikus fog�sokra utalok, amelyeket a g�geseb�sznek a g�get�k�rben
l�that�
ford�tott k�p ir�ny�t�sa alapj�n kell v�grehajtania. De besz�lhetn�k az
�rak�sz�t� prec�zi�s munk�j�ra eml�keztet� f�lseb�szetr�l is. A
legfinomabb
izomakrobatika eg�sz t�rh�z�t kell mozg�s�tania annak, aki az emberi
testet helyre�ll�tani vagy megmenteni akarja! Gondoljunk csak a
h�lyogm�t�tre, ahol
mintha csata folyna a k�s, �s a csaknem foly�kony sz�vetr�szek k�zt; de
eml�thetj�k a l�gyr�szekbe t�rt�n� jelent�s beavatkoz�sokat is
(laparot�mia)." (Luc
Durtain: La technique et l'homme. in: Vendredi,1936. m�rcius 13., No.
19) [vissza]
[23] Ez a szeml�leti m�d tal�n otromb�nak hat; �m mint a nagy
teoretikus, Leonardo igazolja, ha elj�n az idej�k, az otromba szeml�leti
m�dokat is
fel lehet haszn�lni. Leonardo a k�vetkez�k�ppen hasonl�tja �ssze a
fest�szetet �s a zen�t: "A fest�szet az�rt m�lja fel�l a zen�t, mert nem
kell – mint a
boldogtalan zen�nek – r�gt�n azut�n meghalnia, hogy �letre h�vt�k ... A
zene, amely m�ris elillan, amint megsz�letett, elmarad a fest�szet
m�g�tt, amely a
firnisz haszn�lat�val �r�kl�tre tett szert." ([Leonardo da Vinci:
Frammenti letterarii e filosofici], id�zi Fernand Baldensperger: Le
raffermissement des
techniques dans la litt�rature occidentale de 1840, in: Revue de
Litt�rature Compar�e, XV/I, P�rizs, p. 79. [1. sz. jegyzet]) [vissza]
[24] Ha e szitu�ci� anal�gi�j�t keress�k, tanuls�gos p�ld�ra
tal�lunk a renesz�nsz fest�szetben. Itt is olyan m�v�szetre bukkanunk,
amelynek
p�ratlan fellend�l�se �s jelent�s�ge nem utols�sorban azon alapul, hogy
�j tudom�nyok vagy �j tudom�nyos eredm�nyek sokas�g�t integr�lja.
Felhaszn�lja az
anat�mi�t �s a perspekt�v�t, a matematik�t, a meteorol�gi�t �s a
sz�nelm�letet. "Mi sem �ll t�volabb t�l�nk," – �rja Val�ry – "mint egy
Leonardo megd�bbent�
ig�nyess�ge. Sz�m�ra a fest�szet a megismer�s legf�bb c�lja �s az
ismeret legt�k�letesebb demonstr�ci�ja volt, olyannyira, hogy
meggy�z�d�se szerint a
fest�szet mindentud�st k�vetel, s � maga nem is riadt vissza olyan
teoretikus elemz�sekt�l, amelyeket mi manaps�g m�lys�g�k �s pontoss�guk
miatt
zavarbaejt�nek �rz�nk." (Paul Val�ry: Pièces sur l'art. p.191. «Autour
de Corot») [vissza]
[25] Rudolf Arnheim,i.m. p.138. [vissza]
[26] "A m�alkot�s" – mondja Andr� Breton – "csak annyiban �rt�kes
amennyiben a j�v� reflexei remegtetik �t." Val�ban minden fejlett
m�v�szeti
forma h�rom fejl�d�svonal metsz�spontj�ban �ll. El�sz�r is a technika
egy bizonyos m�v�szeti forma ir�ny�ba hat. A film megjelen�se el�tt
l�teztek olyan kis
fot�k�nyvek, amelyekben a k�pek a h�velykujj nyom�s�ra sebesen cik�ztak
el a n�z� el�tt, s �gy mutattak be egy bokszmeccset vagy
teniszm�rk�z�st; a
baz�rokban automat�k �lltak, amelyekben a k�peket egy hajt�kar
seg�ts�g�vel lehetett mozg�sba hozni. – M�sodszor a hagyom�nyos
m�v�szeti form�k
fejl�d�s�k bizonyos st�dium�ban er�lk�dve igyekeztek olyan hat�sokat
el�rni, amelyek az �j m�v�szi form�nak m�r nem okoztak neh�zs�get. A
film �rv�nyre
jut�s�t megel�z�en a dadaist�k rendezv�nyeik seg�ts�g�vel meg akart�k
mozgatni a k�z�ns�get – ez k�s�bb Chaplinnek j�val term�szetesebb m�don
siker�lt. – Harmadszor: gyakran jelent�ktelen t�rsadalmi v�ltoz�sok a
befogad�s v�ltoz�s�n munk�lkodnak, amely csak az �j m�v�szi form�nak
v�lik
haszn�ra. Miel�tt m�g a film elkezdte volna kialak�tani a maga
k�z�ns�g�t, a Kaiserpanor�m�ban (m�r nem mozdulatlan) k�peket mutattak
be az egybegy�lt
publikum el�tt. A k�z�ns�g parav�nok el�tt foglalt helyet, melyekben
sztereoszk�pokat helyeztek el. Ezekb�l minden n�z�nek jutott egy. A
sztereoszk�pok
el�tt automatikusan t�ntek fel az egyes k�pek, r�vid ideig ott maradtak,
majd m�soknak adtak helyet. M�g Edison is hasonl� eszk�z�kkel volt
k�nytelen
dolgozni, amikor az els� filmszalagot (a vet�t�v�szon �s a vet�t�s
elj�r�s�nak feltal�l�sa el�tt) bemutatta egy kis k�z�ns�gnek, amely a
k�sz�l�kbe b�mult,
amelyben a k�psor lepergett. – A Kaiserpanorama berendez�s�ben egy�bk�nt
eg�sz vil�gosan kifejez�dik a fejl�d�s dialektik�ja. R�viddel azel�tt,
hogy a film
a k�pn�z�st kollekt�v esem�nny� teszi, e hamar elavult int�zm�ny
sztereoszk�pjai a k�pek egy�ni szeml�let�t m�g egyszer olyan �less�ggel
juttatj�k �rv�nyre,
ahogyan egykor a pap szeml�lte a k�poln�ban az isten k�pm�s�t. [vissza]
[27] Ennek az elm�ly�l�snek a teol�giai �sk�pe az istennel val�
egyed�ll�t tudata. A polg�rs�g nagy korszakaiban e tudat r�v�n er�s�d�tt
a
szabads�g, hogy ler�zhass�k az egyh�z gy�ms�g�t. Hanyatl�s�nak
id�szak�ban ugyanennek a tudatnak sz�molnia kellett azzal a rejtett
tendenci�val, hogy az
er�ket, melyeket az egy�n Istennel val� kapcsolat�ban mozg�s�t, a
k�z�ss�ggel val� egy�ttl�tt�l vonja el. [vissza]
[28] Georges Duhamel: Scènes de la vie future. 2.kiad�s, P�rizs, 1930. p. 52. [vissza]
[29] A film annak a n�vekv� �letvesz�lynek a megfelel� m�v�szi
form�ja, mellyel a ma ember�nek szembe kell n�znie. A sokkhat�s ir�nti
ig�ny nem
m�s, mint alkalmazkod�s a fenyeget� vesz�lyekhez. A film az appercepci�s
appar�tus m�lyrehat� v�ltoz�sainak felel meg – azoknak a v�ltoz�soknak,
melyeket a priv�tegzisztencia l�pt�k�vel m�rve a nagyv�rosi forgalomban
valamennyi j�r�kel�, t�rt�nelmi l�pt�kkel m�rve pedig valamennyi
�llampolg�r �t�l.
[vissza]
[30] A filmb�l nemcsak a dadaizmusra, hanem a kubizmusra �s a
futurizmusra vonatkoz�an is fontos tanuls�gok vonhat�k le. E k�t ut�bbi
fogyat�kos m�v�szeti pr�b�lkoz�snak t�nik, mely a maga r�sz�r�l
megpr�b�l sz�mot vetni az appar�tus �ltal �thatott val�s�ggal. Ezek az
iskol�k a filmt�l
elt�r�en nem az appar�tus felhaszn�l�s�val k�s�rlik meg a val�s�g
m�v�szi megjelen�t�s�t, hanem az �br�zolt val�s�g �s az �br�zolt
appar�tus valamif�le
�tv�z�s�vel. A kubizmusban a f� szerepet ezen appar�tus konstrukci�j�nak
megsejt�se j�tssza, ami az optik�n alapul; a futurizmusban a sejt�s az
appar�tus
hat�saira vonatkozik, amelyek a filmszalag gyors leperg�s�vel jutnak
�rv�nyre. [vissza]
[31] Duhamel i.m�, p. 58. [vissza]
[32] Ebben az esetben, tekintettel a h�rad�ra, melynek
jelent�s�g�t a propaganda szempontj�b�l aligha lehet t�lbecs�lni,
�rdemes felfigyelni egy
technikai k�r�lm�nyre. A t�meges reprodukci�nak k�l�n�sen el�ny�s a t�megek reprodukci�ja.
A nagy �nnepi felvonul�sokon, a monstre gy�l�seken, a
sportrendezv�nyeken �s a h�bor�ban, melyek ma mind a felvev�k�sz�l�k el�
ker�lnek, a t�meg szemt�l-szemben l�tja �nmag�t. Ez a folyamat, melynek
horderej�t nem kell k�l�n hangs�lyoznunk, a legszorosabban �sszef�gg a
felv�tel- �s a reprodukci�s technika fejl�d�s�vel. A t�megmozgalmak
�ltal�ban
vil�gosabban jelennek meg a k�sz�l�ken kereszt�l, mint a puszta szem
sz�m�ra. A k�derek sz�zezrei legjobban mad�rt�vlatb�l vehet�k fel. �s
b�r ez a t�vlat
az emberi szemnek �pp�gy hozz�f�rhet�, mint a k�sz�l�knek, a szemmel
l�that� k�p, ellent�tben a felv�tellel nem nagy�that�. Ez azt jelenti,
hogy a
t�megmozgalmak, s �gy a h�bor� is az emberi magatart�snak a
felvev�k�sz�l�k sz�m�ra k�l�n�sen el�ny�s form�it reprezent�lj�k.
[vissza]
[33] id. La Stampa Torino[vissza]
Kurucz Andrea �j ford�t�s�t �tdolgozta: M�lyi J�zsef
A ford�t�s alapj�ul szolg�l� kiad�s:
Walter Benjamin: Gesammelte Schriften. Band I.2. Abhandlungen.
Herausgegeben von Rolf Tiedemann und Hermann Schweppenh�user. Suhrkamp
Verlag, Frankfurt am Main, 1980., p. 471-508.
Walter Benjamin tanulm�ny�nak eredeti n�met c�me:
Das Kunstwerk im Zeitalter seiner technischen Reproduzierbarkeit (1936)
Az �r�s magyarul 1969-ben egyszer m�r megjelent "A m�alkot�s a technikai sokszoros�that�s�g korszak�ban" c�mmel a Komment�r �s Pr�f�cia
c�m� k�tetben: Gondolat 1969 Budapest 301-334 ill. 386-394. lap. Az
�jraford�t�st egyebek mellett az az�ta eltelt id� is indokolta.